Nem marad pénz az eszközökre - robbanhat a kórházi adósságbomba

Októberben 6 milliárd forinttal nőtt a költségvetési intézményként gazdálkodó kórházak tartozása, az adósságállomány így a szeptember végi 58 milliárd forintról 64 milliárdra gyarapodott - derül ki a Magyar Államkincstár friss adataiból. A késedelmes kifizetés a beszállítók létét és az eszközellátást is veszélyezteti.
Szepesi Anita, 2019. november 22. péntek, 16:22
Fotó: Napi.hu

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. október 31-én 76,4 milliárd forint volt, a tartozásállomány a 2019. szeptember 30-i állapothoz képest 6,1 milliárddal nőtt, ami lényegében az egészségügyi intézmények adósságának gyarapodásának köszönhető.

A tartozásállományból 64 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket), s csaknem teljes egészében a beszállítók felé fennálló adósságot jelenti. (Szeptember végén 58 milliárdnyi lejárt tartozást görgettek maguk előtt a kórházak.)

Hónapok óta nem fizetnek a kórházak

Az adatok nem jelentenek meglepetést, a cégek visszajelzése alapján ugyanis a kórházak hónapok óta nem fizetnek arra hivatkozva, hogy nincs pénzük - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Tagvállalataikat a kórházi vezetők azzal nyugtatják, hogy majd az év végi konszolidációból fognak pénzhez jutni. (Ez egyelőre nagy kérdés, strukturális átalakítása ugyanis, ami a konszolidáció fedezete lehetne, idén is és jövőre is 40-40 milliárd áll rendelkezésre a költségvetésben).

A helyzet méltatlanságát és tarthatatlanságát számos egészségügyi illetve gazdasági, kormányzati vezető nyílt fórumokon is elismeri, ám úgy tűnik, központi döntés kérdése az előrelépés, s a jelek szerint  mindenki erre vár - teszi hozzá az OSZ főtitkára.

Ugyanakkor olyan kormányzati vélemények is megjelennek, amelyek ignorálják a beszállítók nehéz helyzetét, strukturális reformokat, kórházi reformokat, kórházvezetői felelősséget, az orvostechnikai eszközök áremelését emlegetik - hangsúlyozza Rásky, megjegyezve, hogy mindeközben sem arról nem esik szó, hogy az orvostechnikai beszállítók hónapok óra 60 milliárddal finanszírozzák a magyar egészségügyet, sem pedig arról, hogy ez a kormányzat által kezelhetetlenné vált helyzet a bérverseny miatt alakult ki.

Vajon miből fedezik a bérversenyt?

S miközben az orvostársadalom bérhelyzetének kritikájára az ágazat vezetői úgy reagálnak, hogy jól tudják, hogy a valós kórházi bérek nem olyan nagyságúak, mint amit a bértömeg tartalmaz, az már nem hangzik el, hogy akkor vajon honnan jöhet ennek a plusz fedezete - ami Rásky szerint meglehetősen furcsa kommunikáció, hiszen egyértelműen csak dologi kiadásokra szánt forrásokból illetve azok ki nem fizetéséből fedezhetik a bérverseny költségeit.

Mostanra mindenesetre kitartó kormányzati munkával "sikerült"  elérni, hogy ugyanott tartunk, mint 2014-ben, amikor év végén 74 milliárd forint volt a lejárt adósság és ami nyilvánvalóan veszélybe sodorja a kórházi eszközellátást. Ha nincsenek eszközök az intézményekben, jönnek a kórházi csereberék és az egyéb "okos" megoldások, a műtétek halasztása és a barkácsmódszerek - figyelmeztet az OSZ főtitkára.

Pedig, mint az már szintén több szakmai rendezvényen is kiderült, az egészségirányítás készített javaslatokat a kormányzat számára, csakhogy a hírek szerint egyikről sem született döntés, sőt nem is tárgyalta a kormány az előterjesztéseket. A beszállítók ilyen méltatlan helyzetbe kényszerítése és a kórházi eszközellátás veszélyeztetése a kormányzati sikerkommunikáció mellett egyszerűen érthetetlen, lényegi érdemi döntésre van szükség - mondja Rásky.

Miniszterekhez is fordultak

A helyzet megoldása érdekében az orvostechnikai beszállítók érdekképviseleti szervezetei két minisztert  - Varga Mihály pénzügy- és Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert - is megkerestek levélben, amelyben leszögezték, hogy a kórházak beszállítókkal szembeni tartozásainak felhalmozódása nem róható a beszállítók terhére, e folyamat teljes egészében állami kontroll alatt áll. Az állami tulajdonú kórházak menedzsmentjét az állam nevezi ki, működésüket az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi, a beszerzésekre vonatkozó követelményeket pedig jogszabályok határozzák meg. Ezek előírják a fedezet nélküli kötelezettségvállalás tilalmát és a szerződésekben kiköthető fizetési határidőt is.

A késedelmes fizetéssel járó plusz költséget a beszállítók áraikban nem tudják érvényesíteni, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ
hivatalos adatai szerint az elmúlt 5 évben az orvostechnikai eszközök inflációja az évi 1 százalékot sem érte el. Méltatlannak tartják azt a helyzetet, hogy a beszállítók sokszor már egy évvel korábban kifizették azoknak a számláknak a közterheit, amelyek ellenértékét még mindig nem kapták meg a megrendelőtő. A cégek számára létkérdés lenne a követelések érvénesítése, az adósság felhalmozódása ugyanis kiemelten azoknak a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a működését veszélyezteti, amelyek kimondottan a kormány
gazdaságpolitikájának fő kedvezményezettjei.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tlg01, 2019.11.27 11:35

levelet írtak - jó vicc volt
gondoljátok tud olvasni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2019.11.23 16:05

pórázon vezeti o1g az egészségügyet, nemcsak a V4 egyfő GDPrészt se adja , hanem a napi költségekben hagyja őket az adósok rémébe hozni, azonkívül nincs minisztériuma, ezekután a fő problémája az atlétikai VB, tehát az élethalál kérdés helyett egy bohóckodás fontoabb, mint amikor kaligula császár lovát nevezte ki szenátornak
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html