A recesszió erősödésével 2008 utolsó negyedéves eredményei lettek a legrosszabbak az élelmiszer-eladások szempontjából, Magyarország Európa harmadik legrosszabbjaként 3,5 százalékos csökkenést produkált, csak Írország és Dánia teljesített rosszabbul. Magyarországon az élelmiszerek közül egyedül a gyümölcsjoghurtból és a szeletes csokoládéból fogyott több, 3,3 és 6,6 százalékkal.
Európai szinten van viszont a válságról alkotott képünk, hazánk lakosságának 74 százaléka vélekedik úgy, hogy valóban recesszió van - az európai átlag 72 százalék. Érdekes ugyanakkor, hogy a cseheknél ez az arány 42, a lengyeleknél 37 százalék. Azzal pedig a magyarok 98 százaléka ért egyet, hogy valamit tennie kell a recesszió hatásainak csökkentésére. Ezt elsősorban a gáz- és áramfelhasználásban tervezik, de az elektronikai cikkek cseréjének elhalasztása és a ruházati kiadások csökkentése is a globális átlag felett szerepelt a felmérésben. Mivel már eleve az olcsóbb élelmiszerek a népszerűek hazánkban, nem meglepő, hogy csak 41 százalékunk gondolkodik az ezekre való áttérésen, azonban a cigarettáról és alkoholról csak 22 illetve 17 százalék mondana le.
Az ártudatosság erősödésének és az akciós ajánlatok szaporodásának hatása az is, hogy tavaly a diszkont élelmiszerláncok hozták a legnagyobb, 13,6 százalékos növekedést. A magyarok leginkább adott márkához és nem adott üzlethez hűek - ezt támasztja alá az adat, mely szerint tavaly e termékek részesedése nem változott.
Az étolaj az egyetlen, melynek jelentős drágulása már a kereslet szűkülésében is testet öltött. Az árak emelkedését általában 6 hónappal követi a forgalom visszaesése, így az ősszel indult folyamatok hatása 2009 első felében jelentkezik majd, az azonban nemzetközi trendnek látszik, hogy a sarki boltok irányába orientálódnak a válság hatására az emberek.