Az elmúlt 20 év tapasztalatai megmutatták, hogy a piacgazdasággá válás nem egyirányú utca, az akár vissza is fordulhat - jelentette ki Simor András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke. Mint mondta ennek érdekében nagy hangsúlyt kap náluk a fenntarthatóság, ezáltal lehetne elkerülhetővé ugyanis, hogy visszaforduljanak a pozitív folyamatok.

Az EBRD abban nyújt segítséget, hogy biztos alapon álljon a gazdaság, aminél alapvető tétel, hogy a magánszektort támogatni kell, nem helyettesíteni - mondta Simor. Szerinte a magán- és kockázati tőke segíthet áthidalni a most még meglévő rést. Ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdasági diverzifikációhoz, sztenderdeket léptett életbe, ahol azok még nem terjedtek el, de ezen felül is elmondható, hogy mobilizálja az egyéb tőkét, lehetőséget ad a jobb minőségű vállalatirányításra, új cégvezetőket vonz. Mindezért elmondható, hogy a magántőke a régióban sokkal többet jelent a szimpla finanszírozásnál - vélte Simor, aki szerint ezért is tekinti az EBRD természetes partnerének a magántőkét.

Kapcsolódó

Ugyanakkor a magántőke-ágazat megítélése sajátos: operatív szempontból javítja a cégeket, ahova befektet, ott általában nő a nyereség, ám felmerül kérdés, hogy ezek a befektetési alapok eleve a jobb cégeket választják, így pedig csak felgyorsítani képesek-e a természetes növekedést. További vád velük szemben Simor szerint, hogy a magántőke-befektető feláldozza-e a rövid távú cash flow oltárán a hosszabb távú nyereségességet.

Mindamellett az EBRD alelnöke szerint a magántőke eredményei magukért beszélnek: a befektetett cégeknél szinte mindenhol javul az igazgatóságok, auditbizottságok hatékonysága, a statisztikákat nézve pedig elmondható, hogy 5 év alatt átlagosan 35 százalékkal nő jobban az árbevétele annak a cégnek, amelyik kapott magántőke-befektetést, mint az a társa, aki nem. Ezen felül az üzemi eredmény 20, a termékenység 30, míg a munkavállalói létszám 19 százalékkal volt átlagosan magasabb, de a hitelekhez való hozzáférésük is jobb.

Mindez azt bizonyítja, hogy a magántőkének igen fontos szerepe van a térségben - emelte ki Simor. Éppen ezért Simor szerint a politikának mindenképpen szövetségre kell lépnie ezzel az ágazattal, így az EBRD azt ajánlja a politikai döntéshozóknak, hogy erősítsék a tulajdonosi védelmet, adjanak egyenlő esélyt minden piaci szereplő számára, javítsák a jogi körülményeket, harmonizálják a szabályozást és fejlesszék a tőkepiacokat.

Visszaeső trend

A fenti lépésekre szükség is van, mivel az EBRD saját statisztikái szerint évről-évre romlik a magántőke befektetések tendenciája a régióban. Befektetési célpontként nem a legvonzóbb a térség - ismerte el Simor, aki szerint a világ más területein jobban teljesít a magántőke, ez pedig igen aggasztó tendencia.

Az EBRD egyébként 1992 óta 166 magántőke alapba fektetett tőkét, úgy, hogy mindig kisebbségi tulajdonosok maradtak és nem szóltak bele a tőke kihelyezésébe. A statisztika azonban folyamatosan romlik, így hiába fektettek be évente 100-250 millió eurót közel 1400 régiós cégbe, tavaly már mindössze egy alapba sikerült tőkét elhelyezniük. A döntést az alapkezelők hozzák meg a piac által kínált lehetőségek alapján, márpedig manapság olyan partnereket találni, akik hajlandóak pénzt áldozni a befektetésekre, egyre nagyobb kihívás - mondta Simor.

A tavalyi év kifejezetten gyengén sikerült, nemcsak a régióban, hanem Magyarországon is, ám az EBRD alelnöke a reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy idén már javulni fog a statisztika. Simor szerint sokat számítana az is, ha az alapkezelő menedzsment a saját pénzét is forgatná az adott alapban, ám ez egyelőre nem jellemző.