Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tavaly év végén a lakosságnak 1751 milliárd forint devizahitele volt, aminek a 34 százalékát fizették késve. Ez az érték 2010 még "csak" 28 százalék volt, de a legnagyobb gondot mégsem ez jelenti, hanem az, hogy az elmúlt négy évben az egy éven túli tartozások aránya 2-ről 11 százalékra nőtt - írja az Policy Agenda.

A történethez hozzátartozik, hogy a mostani ciklusban összességében csökkent a devizahitelesek száma, mégpedig 349 ezerről 231 ezerre. A szervezet szerint jelenleg mintegy 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a "jó adósok" között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba, így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás.

Alig van valami elképzelés

Bár a probléma rendkívül sok magyar gondjait növeli, a devizahitelezés az országos listát állító pártok 61 százaléka számára egyáltalán nem probléma, hiszen 11 szervezet nem hogy program szinten, de még említésként sem foglalkozott a kérdéssel. - olvasható a Policy Agenda elemzésében.

A maradék 7 országos listát állító párt is csak néhány kivétellel próbál megoldást ajánlani a választóknak. Ezek között van teljességgel vállalhatatlan (Haza nem eladó mozgalom teljes hitel elengedési javaslata), vagy van csak a problémát érintő elképzelése (LMP: kamatszámítás módjának szabályozása).

Ugyanakkor sem a Fidesz-KDNP, sem a legnagyobb kihívója, a Kormányváltás baloldali szövetség sem állt elő konkrét javaslattal, miközben a következő parlamentnek biztosan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintettekben, és mutatja, hogy a mostani kampány nem a programokról szól.

Egyéb gondok

A válság óta Magyarországon 31 százalékkal emelkedett meg a forint euróhoz képesti árfolyama. Ebben a tekintetben a versenytársainkhoz képest (Csehország, Lengyelország, Románia, Horvátország) nálunk romlott leginkább a hazai fizetőeszköz értéke. A balti államokban, Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában már vagy euróval fizetnek, vagy képesek voltak a nemzeti fizetőeszköz értékét az euróhoz rögzíteni. Azaz az ő esetükben nem történhetett pénzromlás.

A devizahitelek kamatának alakulását az árfolyam mellett az is meghatározza, hogy milyen erős a magyar gazdaság. Ezt a pénzpiacokon egyrészt az ún. országkockázati felárral (CDS) mérik. A válság kezdete óta 105 százalékkal nőtt meg ez az érték a mi esetünkben, míg versenytársainkat nézve ez mindössze 34 százalékos növekedést jelentett. A képet az is rontja, hogy az elmúlt négy évben még képesek is voltak a környező országok javítani ebből a szempontból a helyzetükön (192,85 CDS átlagértékről 150-re csökkent), míg Magyarország esetében minimálisan növekedett is ez az érték (253-ról 255-re). Azaz a hitelek kamatát ez mindenképpen megdrágította.