Nem ígér sok jót a kormány terve - készülhetünk a legrosszabbra?

Májusban 3,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt adósságállománya, amely a hónap végére megközelítette a 37,5 milliárd forintot a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. Ha a növekedés jelenlegi üteme nem változik, félév végére a lejárt határidejű kifizetetlen számlák értéke meghaladja a 40 milliárd forintot, ami szakértők szerint már mindenkinek fájni fog.
Szepesi Anita, 2019. június 14. péntek, 19:46
Fotó: Getty Images

Májusban 3,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak lejárt adóssága, ez nagyjából a tavaly átlagos havi növekedési ütemnek felel meg, és kissé elmarad az idén durvuló mértékű, havi átlagos 4,4 milliárdos gyarapodástól.

Ugyan nyáron rendszerint lassul az adósság növekedése, azonban így is esélyes, hogy félév végére a jelenlegi 37 milliárdról könnyen 40 milliárdra ugrik, ami már minden szereplőnek fájni fog, veszélyezteti a beszállítók likviditását, s ha a kórházigazgatók, vagy a kirendelt költségvetési felügyelők betegelhárító megszorításokba kezdenek, a már most sem acélosan működő intézményrendszerben még nehezebb lesz megfelelő ellátáshoz jutni.

Halmozódnak a régi adósságok

Nem ígér semmi jót az adósságállomány szerkezetének alakulása. A 37 milliárd forintnyi tartozás csaknem 40 százalékának két hónapja már lejárt a fizetési határideje, azaz úgy tűnik, épp a régebbi kötelezettségek kiegyenlítésére kisebb a kórházi menedzsment hajlandósága. Az összes adósság kétharmadát, mintegy 24,5 milliárd forintot már több mint 30 napja ki kellett volna fizetni a beszállítóknak, a fennmaradó egyharmad fizetési határideje kevesebb mint 30 napja járt le.

Az adóslista szokásos adóssággyarapító éllovasa, a Honvédkórház májusban 150 millióval csökkentette az adósságát, amely azonban így is 2,6 milliárd forintra rúg. Ennél csak a Péterfy Sándor utcai kórház tartozik többel, ahol a havi 219 milliós növekedéssel átlépték a 3 milliárdos határt. Csaknem 250 millióval gyarapodott a Jáhn Ferenc kórház adóssága, meghaladva ezzel az 1,1 milliárd forintot, s több mint 240 milliós havi gyarapodást mutatott fel májusban a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, amelyben így május végére 640 millió forintra nőtt a tartozás összege. Az Országos Pulmonológiai Intézetben is 200 millió fölötti volt a havi növekedés, a végösszeg 640 millió forint körüli.

A nagy megyei kórházak közül a Bács-Kiskun megyeiben volt nagyobb a havi növekedés - 230 millióval 776 millió forintra -, és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórház és rendelőintézetben, ahol 223 millióval növekedve 1,4 milliárd fölé nőtt a tartozás értéke.

A betegellátásban részt vevő egyetemek közül ezúttal a Pécsi Tudományegyetem duzzasztotta jelentősebben a tartozásait, a májusi közel 300 milliós plusszal 960 millió forintra, a Szegedi Tudományegyetem pedig a közel 200 milliós növekménnyel lépte az egymilliárdos határt. A legtöbbel 1,7 milliárd forinttal a Debreceni Egyetem tartozott május végén, ahol havi növekedés 156 millió forintot tett ki.

Évközi konszolidációt várnak a beszállítók

Ahhoz, hogy a kórházak tiszta lappal kezdhessék a második félévet, azaz a Pénzügyminisztérium versenyképességi csomagjában szereplő új finanszírozási rendszert, most félévkor teljes konszolidációra lenne szükség - mondta lapunknak korábban Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki azt is megjegyezte, remélik, hogy az új finanszírozási rendszer meglapozott és komoly válaszokat ad azokra kérdésekre, amelyek lassan egy évtizede kínozzák az ágazat szereplőit.

Semmi jót nem ígér a 2020-as tervezet

Egyelőre azonban nem csak az idei konszolidációról nincsenek hírek, de a jövő évi egészségügyi büdzsé sem ígér semmi jót az ágazatnak és a betegeknek. A 2020-as költségvetés tervezetében egészségügyi célokra 184 milliárd forinttal több jut, mint 2019-ben - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a büdzsé beterjesztésekor. Az első hallásra sem túl combos összeg közelebbről szemügyre véve még karcsúbbnak tűnik annak tudatában, hogy a 2019-es gyógyító-megelőző kassza módosított előirányzata bő 30 milliárddal kevesebb, mint amennyi a 2018-as tényleges kifizetés volt.

Tavaly a gyógyító-megelőző kassza 1306 milliárdos kifizetéssel zárta az évet, a 2019-es módosított előirányzat 1276 milliárddal számol. Ehhez képest 2020-ra 1429 milliárdot terveztek be gyógyító-megelőző ellátásokra, ami 154 milliárdos pluszt jelent az idei módosított előirányzathoz képest, szemben a Varga Mihály által elmondott 184 milliárddal.

Mit hozhat ez a 154 milliárd az egészségügyben?

A megerősítésre szánt háziorvosi ellátásra - benne a praxisfinaszírozásra, az indikátorrendszer finanszírozására, az eseti ellátásra és az ügyeleti szolgálatra - a 2019-es módosított előirányzathoz képest egyetlen forinttal sem jut több jövőre. Ugyanígy nincs plusz a védőnői, fogászati ellátás, vagy az otthoni szakápolás soron sem a 2019-es módosított előirányzathoz képest. Érdemes megjegyezni, hogy az otthoni szakápolásra idén, a módosított előirányzat szerint 160 millióval kevesebbet fordít az állam, mint a tényleges 2018-as kifizetés, s ezt a csökkentett összeget sikerült megőrizni a 2020-as tervezetben is.

Többet kap viszont jövőre 500 millióval a betegszállítás az idei előirányzathoz képest, s 2,3 milliárdos a plusz a művese kezelés soron is.

Működési költségelőlegre pont ugyanannyi, azaz 2 milliárd forint jut 2020-ban, mint 2018-ban és 2019-ben.

A célelőirányzatoknál már megjelenik az érdemi növekedés: összességében 80 milliárd forint a plusz a 2019-eshez képest, csakhogy erről a sorról két dolgot mindenképpen tudni kell. Az egyik, hogy 2019-ben eleve 50 milliárd forinttal kevesebb jut a módosított előirányzat szerint erre a sorra, mint a 2018-as tényleges kifizetés, másrészt, hogy ez a 2019-hez képest 80, 2018-hoz képest 30 milliárdos plusz nem más, mint az egészségügyi béremelések fedezete.

A mentést 412 millióval erősíti a 2020-as költségvetés tervezete, a laborvizsgálatokra viszont 33 millióval kevesebb jut jövőre.

Az összevont szakellátás soron, ami lényegében a járó- és fekvőbeteg ellátást jelenti, a 2019-es előirányzathoz képest mindössze 14 milliárd forint a plusz (919,2 milliárd/932,6 milliárd  forint), ennyivel többet szán érdemi gyógyításra jövőre a kormány.

A kormányzati kommunikációban olyan fontos szerephez juttatott népegészségügy fejlesztésére 1,7 milliárd helyett 3,7 milliárdot fordítanak jövőre, hogy ebből a plusz kétmilliárdból milyen nagyszabású népegészségügyi programokra futja, azt elég nehéz elképzelni.

A háziorvosi ellátás fejlesztésénél plusz 10 milliárdot láthatunk, a gyógyító-megelőző ellátások céltartalékánál pedig mínusz 5 milliárdot az idei előirányzathoz képest. Egy komolyabb, korábban nem szereplő tétel a finanszírozás átalakításra szánt 40 milliárd forint, ami jelen pillanatban az első félévi kórházi adósság fedezésére lehet elég, a teljes évi adósságkonszolidációra biztosan nem.

Így állunk hát

Így áll tehát össze az az idei módosított előirányzathoz képest a 154 milliárdos plusz jövőre, ami lényegében nem más, mint az egészségügyi béremelés 80 milliárdja és a konkrétumok nélküli finanszírozási átalakítás 40 milliárdja.

Összességében a 2020-as egészségügyi büdzsét elég nehéz abban a kontextusban értelmezni, mint a forráshiányos ágazat feltöltése, fejlesztése, feljavítása, költség alapú finanszírozása, mint ahogy annak szükségességére a közelmúltban mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium elemzése, valamint a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása rámutatott. Legutóbb pedig az Európai Bizottság jelentése hangsúlyozta a magyar egészségügy bajait, sok egyéb között kiemelve az uniós átlag alatti állami egészségügyi állami kiadásokat, az ellátáshoz való hozzáférésben meglévő társadalmi-gazdasági szakadékot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix6, 2019.06.15 17:57

@ptiszaii:
G. sorosban élő bélgiliszta!
Olvasd már el mit ír a cikk és az itteni ballibbantak!
Már éppen csak azt nem mondjátok, hogy inkább ne is adná a kormány...
Tényleg ennyire hülyék vagytok?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2019.06.15 17:42

@krix6: Orbánban élő bélgiliszta!
Olvasd már el mire elég a + 184 milliárd ft. !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszaii, 2019.06.15 17:39

@na4: "Privatizálás + betegbiztosítók."
Ezt szavazta le a Fidesz 2007-ben. Gyurcsány ötlete volt.
Ja hogy mára jó lenne ?Gondolom Mészárosnak és Tiborcznak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2019.06.15 16:53

@matura:
"Ha az elmult tíz év alatt kivontak"

Ja, jövőre meg majd a következőt mondod: "Ha az elmult tizenegy év alatt kivontak"
Aztán 2021-ben ezt mondod: "Ha az elmult tizenkét év alatt kivontak"

More, számok, tények nélkül hiteltelen vagy...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Katalin Kormos, 2019.06.15 16:48

Naív dolog azt feltételezni, hogy egy magánállam (mint amilyen pl. a fideszes magánállam is), kötelessége lenne törődni a megtámadott, uralni kívánt és behódoltatott társadalom szociális, egészségügyi, oktatási vagy épp kultúrális problémáival
Ez nem fog soha megtörténni a menedzsment (kormányzat) részéről.
Egyetlen kivétel azért mégis akad: amennyiben voksbevásárlásról van szó, akkor nyílik a kassza, és a száműzött értelem, józanság és morál helyére, elkezd ömleni az alaktalan, irracionálisan túlfejlesztett ösztönök lepárolt zamata: a pénz....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html