Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Világszerte növekszik azon cégek száma, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, a piac 2016-ra visszaállt a 2008-as válság előtti szintre. Romániában tűnik a legnehezebbnek a munkakörök betöltése, de rögtön utána Magyarországon jön.

Hazánkban már a cégek 47 százaléka küzd munkaerőhiánnyal, a legkeresettebbek szakmunkások, mérnökök, technikusok, it-szakemberek, könyvelők és sofőrök.A legfontosabb változás, hogy ma a magyar munkaerő-piaci trendek néhány hónap késéssel követik a a világpiacot - mondta Fekete László, a Mol Magyarország hr-igazgatója a Napi.hu szakmai konferenciáján.

A Mol tapasztalatai alapján elmondható, hogy a V4 tagországokban hasonló munkaerő-piaci folyamatok zajlanak, egyetlen kivétel van a régióban, Horvátország. Ugyanakkor a térség hiába fejlődik gyorsan, még messze nem zárkózott fel az osztrák, német hatékonysági szintekhez, ez pedig határt szab a jövedelmeknek.

Már az óvodában el kell kezdeni a toborzást?

A Mol esetében minden második állásajánlatot elutasítottak it-szakterületen, egy pozíció betöltése akár 6-9 hónapot is igénybe vehet. Ma már bizonyos szektorokban teljesen elfogadott az 5-9 százalékos éves fluktuáció, de vannak olyan szektorok, ahol ez a 20 százalékot közelíti. Évekkel ezelőtt még országos átlagban 6 százalékos elvándorlást tartottak egészségesnek a szakemberek, vagyis az elmúlt években jelentős változás zajlott le. Az elvándorlásnak számos oka van, van ahol a pénz a motiválóerő, de máshol lehet, hogy a karrierút hiányzik.

A Molnál a legnagyobb foglalkoztatási problémák a termelési területen vannak - ennek problémai az oktatásban gyökereznek. A Mol nem csak az egyetemekkel, de a szakképzésben is keresi az együttműködési lehetőségeket. De kis túlzással már általános iskolában vagy akár az óvodai nevelésben érdemes lenne a természettudományos érdeklődést fejleszteni, annak érdekében, hogy erre fogékony gyerekek kerüljenek a szakképzésbe vagy az egyetemekre.

Nincs mit tenni?

Különböző toborzó csatornákat kell egymással párhuzamosan működtetni, hisz a kékgalléros munkást még nem lehet elérni a LinkedIn-nen keresztül, egy it-szakembert pedig már sok esetben sem. A megszerzett munkaerőt meg is kell tudni tartani, ehhez belső karrierlehetőségeket, képzést tréningeket kell adni.

A fizetéseknél több lépés azonosítható: míg korábban bónuszok irányába fordultak a cégek, mára teljesen megfordult a trend. A legfontosabb az alapbér lett, akár a cafeteria rovására is. A kékgalléros munkások esetében már nem is a bruttó, hanem a havi nettó bér az irányadó, így kell újrastrukturálni a fizetéseket. Tetszik, nem teszik jelentős többletpénzt kell vinni a rendszerbe, magyarán béreket kell emelni a nemzetközi környezet miatt. Emelni kell, mese nincs - tette hozzá Fekete László.

Azt hogy hol emelnek, lehet finomítani a pótlékokkal és a cafeteriával. A béreken túl apró, olcsó ötletekkel lehet még sikeres egy cég - lehet szó dolgozói hotelekről, albérleti támogatásról, vagy iránybuszok üzemeltetésről , ezek már sok nagy cégnél alapszolgáltatások. Minden hr-es vezetőnek fel kell mérnie, hogy milyen szolgáltatást tud adni, ami pluszt jelenthet a toborzáskor, vagy akár a munkaerő megtartásakor. Nem kell nagy dolgokra gondolni, alkalmas eszköz lehet a munkaerő megtartására egy egészségügyi szűrés, vagy az otthoni munka esetleges engedélyezése - mondta Fekete László.