A szervezet bizakodva fogadta a kormánynak az egészségügyben tervezett részleges bérfejlesztéssel kapcsolatos múlt heti bejelentéseit, de az ágazatban dolgozók bére még akkor is kisebb lenne, mint a visegrádi négyek hasonló béreinek átlaga, ha ez az ígéret 2017 végéig megvalósul. A bejelentést csak első lépcsőként tudják elfogadni ahhoz, hogy az egészségügyi bérek 2019-re elérjék "a hozzánk hasonló múltú országok átlagát".

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók kimaradtak az érdemi bérfejlesztésből. A nekik tett ígéretek jelentéktelenek, nem veszik figyelembe, hogy a szakdolgozók elégedetlensége, ebből adódó elvándorlása és pályaelhagyása veszélyezteti az ellátás biztonságát.

A Reszasznak továbbra is célja a közfinanszírozott egészségügy megmentése és az ehhez szükséges források kiharcolása.

Eközben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfő reggel a TV2-ben úgy fogalmazott, hogy szövetséget kötöttek az egészségügyben. Szavai szerint Európában a magyarok töltik a legtöbb időt a kórházakban, ezért most a kormány arra törekszik, hogy a népegészségügyi programokkal, prevencióval, a háziorvosi ellátás javításával, a járóbeteg- és egynapos ellátás fejlesztésével ezt az időt csökkentse.

Beszélt az új budapesti kórházi ellátási rendszerről is. Ez azt jelenti, hogy három kórházat fejlesztenek, egy újat pedig építenek.

Arra a kérdésre, mennyibe fog kerülni mindez, a miniszter azt mondta, még "komoly számolás folyik", de "kétszámjegyű milliárdról van szó, és nem egyessel kezdődik".