Az utóbbi idők kormányzati kommunikációja szerint a magyarországi euró kezdő időpontjával manapság nem igazán fontos foglalkozni. Orbán Viktor kormányfő tegnap esti kijelentése szerint az euró bevezetését csak az évtized végén látja esélyesnek.

Ezt a prioritásváltozást tükrözi a Magyar Közlöny legújabb, keddi számában megjelent kormányhatározat is, amely az euró gyakorlati bevezetésével kapcsolatos felkészülést szolgáló Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság (NEB) létszámát alaposan kibővíti, egyszersmind a tevékenységének leírását jócskán csökkenti, valamint „odaszúr" a jegybankelnöknek is.


A kabinet döntése nyomán az euróbevezetés technikai feltételeinek megteremtése érdekében javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként működő NEB élén mától már csupán a nemzetgazdasági miniszter áll, az MNB első embere pedig megmaradt társelnöknek.


A testület tagjainak létszáma viszont az eddigi hét fővel (öt miniszter plusz a KSH és a PSZÁF elnöke) szemben látványosan megugrott. Ezentúl három tagot delegál a nemzetgazdasági tárca (az adó- és pénzügyekért, az államháztartásért, valamint a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárt), hármat a közigazgatási tárca (az igazságügyért, a kormányzati kommunikációért, valamint a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt), rajtuk kívül tag a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, valamint a KSH elnöke.

A NEB munkájában tagként történő részvételre a kormány felkéri PSZÁF elnökét, valamint az MNB pénzforgalomért, elszámolás-forgalomért és készpénz logisztikáért felelős alelnökét is. Rajtuk kívül a jövőben a testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselője is.


A létszám duzzasztása ellenére a NEB feladatainak listája jócskán rövidült: az öt témából csupán az első maradt meg . Így a jövőben annyi a dolga, hogy „valamennyi érdekelt szereplő bevonásával elkészíti az euró gyakorlati bevezetéséhez szükséges - a pénzügyi, a
vállalati szektor és a közszféra átállásával, a jogi, az informatikai átállással, valamint a fogyasztóvédelemmel, a számvitellel és a statisztikával kapcsolatos - feladatokat és ütemtervet összefoglaló nemzeti átállási tervet, amelyet szükség szerint felülvizsgál, és amelynek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri".

Fontos tudni, hogy eddig a jogszabály előírta a legalább évenkénti felülvizsgálatot is, valamint azt, hogy a NEB évente köteles volt az euró bevezetéséhez szükséges gyakorlati előkészületek előrehaladásáról évente beszámolni a kormánynak és az országgyűlés illetékes bizottságainak is.


A megszűnt feladatok között több gyakorlati elem szerepelt. Így már nem a NEB dolga, hogy szakmai ajánlásokkal aktívan támogassa a közszféra és a magánszféra euróbevezetéssel kapcsolatos felkészülését; megvizsgálja, hogy a közszférában milyen költségekkel jár az átállás; a hatékony kommunikációs módszerekkel a felkészülési szakaszhoz kapcsolódóan tájékoztatást, információkat nyújtson a bevezetéssel kapcsolatos felkészüléshez; valamint javaslatokat tegyen az átállás jogi kereteinek megteremtéséhez, a szabályozásért felelős miniszternél, az önkormányzatoknál, illetve az MNB elnökénél kezdeményezze a szükséges jogszabályok megalkotását.