Az EU megerősítette a portálnak, miszerint - a mostani túlzottdeficiit-eljárás (edp) jelentés keretében - javaslatot fogalmaztak meg a magyar hatóságok számára, hogy az Eximbank Zrt.-t sorolják át államháztartáson belülre. Eszerint az Eurostat javaslatáról jelenleg is folynak az egyeztetések a KSH-val.

Az uniós hivatal több éve tartó vizsgálódása jutott el mostanra abba az állapotba, hogy megfogalmazza határozott álláspontját az Eximbank elszámolása ügyében, mivel úgy látják a szakértői, hogy a bank nem egy önálló, autonóm gazdálkodó egység. A nemzeti számlák összeállításának új, 2014-ben bevezetett módszertana (ESA-2010) pedig meg is teremti ennek a lehetőségét, "foglyul ejtett pénzügyi intézmény" kulcsszó alatt. A magyar hatóságok néhány nappal ezelőtt küldték el levélben érveiket az Eurostatnak.

Ha az utóbbi hónapokban elhíresült Eximbankot az államháztartási körön belüli tételként kell elszámolnia a kormánynak, az hatással lehet a költségvetés (flow mutató) és az államadósság (stock mutató) számaira is.

A költségvetés hiányára nem lenne nagy hatása, annál inkább - és a kormány számára aggasztóbb következménnyel járhat - az államadósságra, mindez akár évekre visszamenőleges is lehet.

A Portfolio.hu szerint az államadósság-növelő hatás függ attól, hogy az Eurostat a bank mérlegének forrásoldalán szereplő tételekből mit tekint államadósság-növelő tételnek. Ha a bank külső forrásállományát számolják be az államadósságba, akkor ez a 2014-es mérleg alapján 572 milliárd forintos növekedést jelentene, azaz  a GDP 1,78 százalékával nőne az adósságrátát. Így egy csapásra csaknem semmivé válna az utóbbi évek egyik legfőbb kormányzati fegyverténye, az államadósság csökkenése.