Nemlétező mumustól retteg a magyar kormány

A magyar kormány álláspontja nem egyezik az Európai Bizottságéval a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban - hangzott el Varga Mihály nemzetgazdsági miniszter és Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos közös tájékoztatóján. Az elmondottakból azonban úgy tűnik, a magyar kormány valamit nagyon félre ért és valami olyasmitől tart, amiről szó sincs.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 16. csütörtök, 19:33
Fotó: Napi.hu

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten tárgyalt Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztossal, akivel a - még uniós szinten is csak egyeztetés alatt álló - szociális pillérről, a kiküldött munkavállalók helyzetéről és foglalkoztatási kérdésekről egyeztetett - derült ki a találkozót követő sajtótájékoztatón.

Varga miután felvázolta a magyar munkaerő-piaci helyzet markáns javulását 2010-től fogva, elismerte, hogy a közfoglalkoztatási rendszert át kell alakítani annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat hatékonyabban vissza lehessen vezetni az aktív munkaerőpiacra, főleg, hogy 2010-2011 óta megváltozott a helyzet és jelentős munkaerőhiány alakult ki, áttért az európai szociális pillér "problematikájára".

A miniszter leszögezte: nem egyezik a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) álláspontja a szociális pillérről, a kabinet problémásnak tartja a szociális jogokkal kapcsolatos európai kezdeményezést, a szakpolitikák alakításának, szervezésének, működtetésének és finanszírozásának ugyanis továbbra is nemzeti hatáskörben kell maradnia. Ez alapvető feltétele a fenntartható gazdasági növekedésnek, amelyhez a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás növelése elengedhetetlen - mondta a miniszter.

Átalakul a közmunka
Varga Mihály szerint a kormány csökkenteni szeretné a közfoglalkoztatottak számát a jövőben, fenntartva a "segély helyett munkát" elvét, továbbra is biztosítva a munkalehetőséget azoknak, akiknek nincs lehetősége az elsődleges munkaerőpiacra való integrációra. A miniszter szerint a közmunkaprogram átalakításáról szóló kormányhatározat a napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Varga - a magyar kormány álláspontját ismertetve - elmondta, hogy Magyarországnak és a régióbeli államok többségének jelentős lépéseket kell tenni a versenyképesség javításában ahhoz, hogy a nyugat-európaihoz hasonló szociális rendszerekhez tudjon csatlakozni.

A miniszter később ugyanakkor elismerte, hogy még semmi nincs kőbe vésve, az érdemi tárgyalások még hátra vannak és a bizottság még fogad javaslatokat. Varga elmondta, hogy voltak olyan felvetések korábbi tárgyalásokon, amelyek korlátozhatják a magyar munkaerőpiac és más területek lehetőségeit, de bízik abban, hogy meg tudják győzni a bizottságot arról, hogy a magyar gazdaság eddigi eredményei olyan innovatív megoldásokat is el tudtak indítani, amelyek érdemben tudták javítani a versenyképességet és csökkenteni a munkanélküliséget.

Nem létező háborúban harcolna a kormány?

A magyar kormány harcos kiállása azonban egyelőre még egy egyeztetés alatt álló javaslatra vonatkozik. A szociális jogok európai pilléréről ugyanis egyelőre még csak egy társadalmi egyeztetésre szánt előzetes tervezet jelent meg, a bizottság a saját referencia anyagát április 28-án adja ki a jelenlegi tervek szerint - derült ki a sajtótájékoztatón.

Sőt, Thyssen hangsúlyozta, hogy ez nem jogforrás, nem tartalmaz semmiféle harmonizációt tagállamok szociális jogszabályaira, társadalombiztosítási (tb) rendszereire, hiszen ezek tagállami kompetenciákba tartoznak. Ez egy közös referenciakeret, amellyel a foglalkoztatási és szociális politikákat felül lehet vizsgálni, hogy azok még mindig megfelelnek-e a munkaerő-piaci változásoknak.

A bizottság nem szeretné elvenni a tagállami kompetenciákat, tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és fontosnak tartja, hogy a szociális keret alkalmazása ne rontsa a versenyképességet - tette hozzá.

Mégis mitől félnek?

Bár Varga Mihály sajtótájékoztatón elhangzott kijelentéseiből nem derült ki, hogy konkrétan mitől is félti a kormány a magyar munkaerőpiacot és a szociális rendszert, Thyssen a Napi.hu kérdésére elmondta:

a magyar kormány attól tart, hogy megöljük a versenyképességet azzal, hogy a szociális politika mindenféle elemeit harmonizálni akarjuk.

Thyssen azonban hangsúlyozta, hogy nem fogják harmonizálni a tb-rendszereket, ugyanis annak működtetése és finanszírozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. "Mi olyan elveket akarunk, amelyekkel biztosítani tudjuk, hogy senki se maradjon ki a rendszerből. A magyar kormány attól tart, hogy előállunk egy sor jogszabállyal és elvesszük a tagállamok kompetenciáját", mondta a biztos, aki azt is leszögezte, hogy a kompetenciák leosztásán nem akarnak változtatni.

Tehát nem írnának elő konkrét szinteket, hanem inkább benchmarkokat és számítási módokat határoznának meg, amelyek alapján ki lehetne számolni az adott tagállamra vonatkozó juttatásokat. A biztos ezt a minimálbér meghatározásával szemléltette, amelyet például az adott ország mediánjövedelméhez kötötten lehetne megállapítani.

Ez inkább a szociális politikák "iránytűje" lenne - jegyezte meg a biztos, aki szerint

nincs mitől félni!

Nem csak a szociális pillér a gond

Varga az egyeztetésen a kiküldetési irányelv tervezett módosításával kapcsolatban is jelezte, hogy a változtatás Magyarország számára elfogadhatatlan, hiszen a módosítás veszélyeztetheti az EU belső piacának egységét, az egész EU, és így a magyar vállalkozások versenyképességét.

Thyssen ezzel kapcsolatban elmondta: az EB továbbra is biztosítani akarja a négy alapvető szabadságjogot, tehát semmiféle olyan korlátozást nem vezet be, amelyek ezeket a jogokat sértenék.

Korábban már többször előkerült a szociális juttatások - nevezetesen a gyerekek után járó juttatások - indexálásának ötlete. Ez annyit jelentene, hogy a nem a más tagállamban élő és dolgozó szülővel élő gyerekek után járó családi pótlékot a küldőország életszínvonalához igazítanák. Bár ezt már Ausztrián kívül más tagállam is felvetette, Thyssen viszont ezt határozottan ellenzi.

A biztos szerint az a fair, hogy ahol az adót és járulékokat fizeti egy uniós állampolgár, annak a tagállamnak a polgárait megillető szociális juttatások járjanak neki is. A biztos hangsúlyozta, hogy ha tagállamoknál olyan intézkedéseket látnak, amelyek uniós jogba ütköznek, akkor a bizottság eljárást indít az adott tagállam ellen.

HOZZÁSZÓLÁSOK