Jelentősen közelíteni kell a magyar szabályozást az Európai Unió gyakorlatához – ezért kívánja a parlament jogává tenni a kormány az MNB vezetését ellátó monetáris tanács tagjainak megválasztását - áll a tárca közleményében. A kormány ebbéli szándékát érdemben nem kifogásolja az ECB – olvasható a szervezet elnökének levelében a tárca szerint. Jean-Claude Trichet válaszlevelében egyúttal azt is jelzi, hogy az MNB felügyelő bizottsága tagjainak díjazására vonatkozó kormányjavaslat formálisan ugyancsak megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának - írja az NGM. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a levélben szerepeltekkel ellentétes állítások jelentek meg a magyar médiában, amelyeket a tárca tételesen, pontról-pontra cáfolt közleményében. Az NGM szerint tehát: "- A média azt állítja: az ECB ellenzi a monetáris tanács tagjai kinevezési rendjének módosítását. - Az ECB elnökének levele: A módosításokat az ECB lényegében és érdemben nem kifogásolja. Megállapítja ugyanis, hogy a szabályok egyrészt a tervezet szerint sem változnak, másrészt összeegyeztethetők az ECB és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának 14.2. pontjával. Az ECB arra nem reagált, hogy a javasolt változtatás egyben jelentős közeledést is jelent az Európai Unió gyakorlata felé. Azok a tagállamok ugyanis, amelyek az eurót még nem vezették be (például Svédország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia), ott az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős szereppel bír, ezért a monetáris politikát irányító testületek tagjainak kiválasztásában a parlament fontos szerepet játszik. - A média azt állítja: Azzal, hogy a kormány csökkentette a jegybanki vezetők fizetését, s a közelmúltban kritizálta a kamatdöntést, a javaslat úgy is értelmezhető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét befolyásolni. - Az ECB elnökének levele: Az ECB elnöke jelzi, hogy az MNB-elnök fizetését korlátozó törvénymódosítással továbbra sem ért egyet. A tény az, hogy a magyar jegybanki vezetők nemzetközi szinten is kiugróan magas fizetéseket kaptak. Míg az ECB elnöke 2009-ben a német átlagbérek 9-szeresét, Ben Bernanke, a FED kormányzótanácsa elnöke az amerikai átlagbérek 4,5-szeresét, a cseh jegybank elnöke hazája átlagbérének 16-szorosát kereste, addig a magyar jegybankelnökének fizetése a magyar átlagbérek 41-szerese volt 2009-ben. A kormány a takarékosság és az államháztartási egyensúly érdekében fontosnak tartja, hogy a közszféra vezetőinek és tisztségviselőinek – így az MNB elnökének is – havi díjazása kétmillió forintnál ne legyen több. A 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése ugyanakkor semmiben sem érinti a jegybanki függetlenséget, amelyet a kormány – ahogy eddig is, úgy a jövőben is – tiszteletben tart. - A média azt állítja: A felügyelőbizottsági tagok fizetésének emelése újabb nyomásgyakorlásként értékelhető az MNB vezetése felé, ami nem egyeztethető össze a jegybanki függetlenséggel. - Az ECB elnökének levele: Az MNB felügyelő bizottság tagjainak díjazására vonatkozóan javasolt rendelkezések formálisan megfelelnek a szerződésnek és a KBER alapokmányának. Tény: Az Európai Központi Bank tehát ebben a témában sem emelt vétót. Hangsúlyozni érdemes, hogy nem a kormány döntött az FB tagjainak fizetésemeléséről, hanem a Számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslata alapján az Országgyűlés. A bizottság javaslata összhangba kívánta hozni az FB tagjainak díjazását az általuk végzett munka mennyiségével és minőségével. - Az ECB levele: Az MNB törvényben rendezni kellene az MNB elnöke megbízatásának a hivatali idő lejárta előtti megszűnése esetén az új elnök kinevezéséről szóló eljárást. Tény: Az ECB eddig ebben a témában soha sem jelzett kifogást. Azonban az MNB elnökének jogállásáról az MNB törvény 50. §-a már most is egyértelműen rendelkezik: Ha az MNB elnökének megbízatása megszűnik, akkor a hatályos törvényi előírások szerint kerül sor az új elnök kinevezésére. Akadályoztatása esetén az MNB elnökét az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti. A monetáris tanács évente megválasztja az elnökhelyettesét, aki a monetáris tanács elnökének - vagyis az MNB elnökének - akadályoztatása esetén a tanács munkáját koordinálja. Erre a monetáris tanács ügyrendje is részletes előírásokat tartalmaz. Vagyis a monetáris tanácsi tagok választásáról szóló törvénymódosítás nem érinti az MNB elnökére vonatkozó, jelenleg is kellően részletezett előírásokat. - AZ ECB levele: Úgy látja, hogy az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai által a megbízatásuk megkezdésekor leteendő esküben módosítani kellene az eskü szövegét annak érdekében, hogy az MNB elnökét és a monetáris tanács többi tagját a KBER vonatkozású feladatok ellátásában ne hátráltassa. Tény: Az MNB teljes jogi integrálása az eurórendszerbe valóban indokolt, de csak az euró bevezetéséhez kapcsolódóan. Ám ezeket a – jórészt technikai – módosításokat az euró bevezetése előtt mintegy két évvel célszerű kezdeményezni, hiszen – eurozónán kívüli tagként – egyrészt nem lenne ennek gyakorlati értelme, másrészt a következő években az EU-s szabályok akár meg is változhatnak. A monetáristanács-tagok választásáról szóló törvénymódosításnak így eleve nem volt illetve lehetett a célja az esküszöveg módosításának kezdeményezése. Az észrevételek azt jelzik, hogy az ECB a monetáristanács-tagok megválasztásával szemben lényegi kifogást nem emelt. A monetáris tanácsról szóló törvényjavaslat változtatása a fentiek alapján nem indokolt."