Nincs értelme a vasfüggönynek - nyomós érvek a kormány ötlete ellen

A Helsinki Bizottság nem ért egyet a kormány tervével, hogy a szerb-magyar határt 175 kilométeren teljes hosszában egy 4 méter magas kerítéssel fizikailag lezárják. A jogvédő szervezet levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyben 13 plusz 1 nyomós okot sorolt fel, miért értelmetlen a kerítés építése.
Napi.hu, 2015. június 19. péntek, 11:44
Fotó: Reuters

A Magyar Helsinki Bizottság nem ért egyet sem a kormány deklarált céljával, sem a készülő intézkedésével. Az új vasfüggöny ugyanis nem fogja megoldani a mostani problémákat, viszont számos újat teremt. Bármilyen fizikai korlátot állítunk is a potenciális menedékkérők elé, nem lehet megakadályozni, hogy az ország területére beléphessenek és ott menedékjogért folyamodjanak - áll a jogi szervezet levelében, amelyet Pintér Sándor belügyminiszternek címeztek. Az új vasfüggöny elleni érveiket 13+1 pontban foglalták össze.

1) A Helsinki Bizottság is úgy látja, a menedékkérelmek megsokszorozódása, és különösen az, hogy 2015 márciusa óta a menedékkérők 60-80 százaléka klasszikus válságtérségekből (Szíria, Afganisztán, Irak) érkezik, új típusú és növekvő terheket ró a kapacitásproblémákkal küszködő állami hatóságokra. Ezeket egy kerítés nem oldja meg, mert az önmagában - később részletezett körülmények miatt - képtelen lesz gátat vetni a migrációnak, és semmiben nem változtat hazánk földrajzi helyzetén.

Kormánypárti politikusok szerint Magyarország mai legnagyobb problémája az "illegális bevándorlás", ehhez képest a menedékkérőkkel foglalkozó hatóságok nem kapnak kellő segítséget a kormánytól: a határrendészet, menekültügy, szociális ellátás területén dolgozók felelősségteljes és nehéz munkája sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsen elismerve. A magyar menekültügy forrásigénye valóban nőtt az előző évek kevésbé jelentős kiadásaihoz képest, de egyáltalán nem lettek elviselhetetlenek. Az "Új vasfüggöny-fejlesztési tervre" fecsérelt források töredékéből jelentősen enyhíthető lenne a menekültügyi kapacitáshiány.

2) Egyelőre nem ismeretes, mennyibe kerül majd az építés, fenntartás és működtetés. Annyi bizonyos, nem lesz olcsó, és erősen kétséges, hogy az Európai Unió adna-e erre támogatást. Ha csak az építésnek a sajtóban keringő 22 milliárdos tételét vesszük, az a 2014-ben menekültügyre fordított költségeknek a 846 százaléka lenne. Ezt az értelmetlenül kidobott pénzt és a működtetés járulékos költségeit hatékonyabban is el lehetne költeni. A civil szervezet azért biztos ebben, mert maga Pintér Sándor mondta két hete a rendészeti bizottság ülésén, hogy az "illegális határátlépők 97-98 százalékát" ma is elfogja a magyar rendőrség.

3) A kormánytagok szerint azért is indokolt a kerítés, mert szerintük reális veszélye van annak, hogy a menedékkérelmüket először Magyarországon benyújtó, majd másutt újra próbálkozó külföldieket a nyugati államok a dublini rendeletre hivatkozva tízezrével toloncolják majd vissza, és hazánk hatalmas menekülttáborrá válik. A civil szervezet szerint azonban eddig nem ugrott meg különösebben az EU más tagállamából ide visszaküldött külföldiek száma: tavaly egész évben 827 volt, idén az első négy hónapban 522 visszavétel történt. Noha Németország szerint 2015 első negyedévében 2952 menedékkérő először Magyarországon kért menedékjogot, mégis csak 42 embert küldtek vissza ide ebben az időszakban.

Bár a Helsinki Bizottság szerint ugyan nem valószínű, de ha feltételezzük, hogy idén akár ötezerre emelkedne a visszaküldöttek száma, ők a kormány szerint eleve "gazdasági bevándorlók", így viszont csak rövid ideig jelentenének terhet az országnak. Ha viszont Magyarország elismerné sokuk menedékjogát (más uniós tagállamokban 45 százalék az átlagos elismerési arány), abba sem roppanna bele az ország. Ellátási költségeik, amelyekhez az EU is hozzájárul, még mindig eltörpülnének a kerítésépítés és működtetés költségei mellett. Hazánk 1990 óta ad menedékjogot, jó, ha mégis 3 ezer háromezer menekült vagy oltalmazott él itt. Ausztriában friss adatok szerint 56 ezer, Belgiumban 29 ezer, Lengyelországban 16 ezer ez a szám.

4) A civil szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ekkora építkezés akár évekig is elhúzódik. Egy előre kalkulálható változás (ilyen az előre bejelentett áremelés vagy jelen esetben egy irreguláris migrációs útvonal ütemezett megnehezítése) arra készteti a szereplőket, hogy minél hamarabb, addig, míg lehet, éljenek a még mutatkozó kedvező lehetőséggel, sőt, ez a helyzet olyanokat is arra ösztökél, hogy lépjenek, akik egyébként nem feltétlen tették volna. A kormány kevés intézkedéssel tudná jobban gerjeszteni az "illegális migrációt", mint éppen a kerítésépítéssel való fenyegetéssel.

5) A civil szervezet elismeri, valóban, nem ismernek olyan nemzetközi jogi rendelkezést, amely megakadályozhatná a tervezett "fizikai lezárást", de a nemzetközi jog alapján a kerítésnek mindenképpen a magyar állam területén kell húzódnia, tehát a Szerbia felé néző oldalának is. Így a kerítéshez érkező vagy arra felmászó személy magyar területen, magyar joghatóság alatt fog tartózkodni, jogi értelemben nem lesz tehát "kizárva" Magyarországról, és elvileg technikai értelemben sem lesz megakadályozva abban, hogy menedékjogot kérjen.

6) Ha megépül a műszaki zár, attól még nyilvánvalóan nem szűnnek meg a határátkelőhelyek, mert a normális határforgalmat biztosítani kell. A határátkelőknél jelentkező vagy ott feltartóztatott migránsokat sem lehet majd megakadályozni abban, hogyha akarnak, menedékkérelmet terjesszenek elő.

7) A rendőrségnek a menedékkérők számára biztosítania kell az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, ez egyértelmű nemzetközi és nemzeti jogi előírás. Sem a kerítésnél, sem a határátkelőnél nem tehet úgy a rendőr vagy más hivatalos személy, mintha "nem hallaná", ne szerezne tudomást szóban (mondjuk, kiáltozva) előadott menedékkérelemről vagy esetleg ne értené meg azt. Ha így tenne, kötelességszegést követne el, hiszen a rendőrségről szóló törvénynek az emberi jogok védelmét előíró 2. szakaszával ellentétesen járna el. A menedékkérelem benyújtásának ugyanis érthető módon nincsenek formai, nyelvi feltételei, és nem kell érvényes úti okmánnyal vagy vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkezni ehhez.

8) Amennyiben parancs vagy más jogi norma tiltaná meg hivatalos személyeknek, hogy a "kerítésnél előterjesztett" menedékkérelem esetén eljárjanak, Magyarország megsértené a menekültek helyzetéről szóló genfi egyezményt (33. cikk), az Emberi Jogok Európai Egyezményét (3. cikk) és az uniós jogot (Eljárási Irányelv, preambulum 25-26. bek., és 6. cikk). Ez a fajta gyakorlat ellentmondana az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésének is, amely kimondja: "Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott."

9) Szemben a kormányfő állításával, sem Szerbia, sem az Európán túlról érkező irreguláris vándorok útvonalán lévő Macedónia és Görögország nem számít biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára. 2011-ben Görögország addig is szinte működésképtelen menekültügyi rendszere összeomlott, azóta egyetlen uniós tagállam sem küld oda vissza senkit. Macedóniában a menekültügyi eljárás és az ellátórendszer teljes mértékben alkalmatlan a védelem nyújtására, egyetlen 150 fős menekülttáborban tudják a kérelmezőket elhelyezni. Szerbiában pedig 2008-tól 2014-ig 29 ezer kérelmező közül mindössze 18 menekülő jutott valamilyen védelemhez, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is megerősítette, hogy továbbra sem tekinthető biztonságos harmadik országnak. Tehát "fizikai lezárással" akadályozni azt, hogy a menedékjogi szempontból kockázatosnak számító országokból érkező menekülők hazánk területére lépjenek és menedékjogot kérjenek, embertelen és jogsértő gyakorlat lenne.

10) Az olyan kerítést, amelyik nem záródik össze, meg lehet kerülni. Azért is tévedés az afrikai spanyol enklávék (Ceuta és Melilla - utóbbi képünkön) párhuzamának emlegetése, mert ott az apró területeket körkerítés szegélyezi. Jelen esetben az új magyar vasfüggönyt Románia és Horvátország felé kerülhetnék meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szomszédos országokon át vándorló migránsok majd elkerülik Magyarországot. Arra lehet ugyanis számítani, hogy a belépésük helye fog megváltozni, de túlnyomó többségük ugyanúgy rajtunk keresztül tart majd Nyugatra, mint most is.

11) Amennyiben a fémkerítés megléte együtt jár a menedékkérelmek figyelmen kívül hagyásával - amire nagy esélyt lát a civil szervezet -, Magyarország számolhat a nemzetközi bíróságok (a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi Európai Bíróság) elmarasztaló ítéleteivel.

12) A vasfüggöny valóban megnehezítené az irreguláris migránsok vándorlását, de egyben az illegális utakat szervező embercsempészeknek kedvez, növeli az "áraikat". A határzár erősítené a korrupciós kockázatokat is. Ráadásul éppen azokat a migránsokat sarkallná kétségbeesett, önveszélyes vagy a határ őrzőit is veszélyeztető akciókra, akik leginkább rászorulnak a védelemre.

13) Mindeből következik: a kormány kitűzött céljának ("ne jöjjenek már többen") elérését az új vasfüggöny önmagában nem tudja garantálni. Ahhoz fel kellene mondanunk a menekültekről szóló genfi egyezményt is, a menedékjog totális megszűnését kellene deklarálnunk Alaptörvényünk módosításával, ki kellene lépnünk az Európa Tanácsból és az Európai Unióból, végeredményben ki kellene iratkoznunk a civilizált világból. És ennek a nem kívánatos rendszerváltásnak a szörnyűséges járulékos költségeit is érdemes figyelembe venni, ha a kerítésépítés árával kalkulálunk - jegyzi meg a Helsinki Bizottság levele.

+1) Tavaly ünnepeltük a vasfüggöny megszüntetésének 25 évfordulóját. A miniszterelnök egy hónapja még így beszélt: "A menekülteket Magyarország mindig is befogadta, a mi szívünkben van irgalom, mi a polgári, nemzeti és keresztény táborhoz tartozunk, tudjuk, hogy mit jelent a felebarátunk iránti kötelezettség. [...] Ezeket az embereket Magyarország mindig is megfelelő eljárási rendben, korrekt formában és barátsággal fogadta." Most pedig odáig jutottunk, hogy a nemzeti ügyek kormánya új vasfüggönyt felállítását tervezi, ráadásul teljesen értelmetlenül. A tervezett projekttel a kormány olyan erkölcsi felelősséget vesz magára, amelynek képtelen lesz eleget tenni. Az üldözöttek totális megfosztása a védelemtől nem csak jogsértő, de embertelen tett is lenne.

Mindezek alapján ezért a Helsinki Bizottság levelében arra kéri Pintér Sándort, hogy olyan javaslatot terjesszen a kormány elé, amely elveti a szerb határra építendő "fizikai lezárást", viszont kellő támogatást ad a menedékkérőkkel foglalkozó állami szervezeteknek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix, 2015.06.21 10:05

@megalodon:
"mehet majd bele az árami is meg akkor már aknazár is kéne majd"

Jó ötlet, köszi! Majd indítványozom.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2015.06.21 10:01

@hammurabbi:
"Mert az előítéleteket a mindig a tudatlanság okozza."

A hozzád hasonló idiótáknál igen, a többieknél meg a tapasztalat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

langede, 2015.06.21 09:59

@hammurabbi: És Izraelben van kerítés?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hammurabbi, 2015.06.20 17:32

@kartacs: Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, mondta a múlt század kilencvenes éveiben Simicska Lajos, és úgy fest, ez a jog a mai napig él,de te-ti ostoba nemzetthynácik tobzódtok benne..brhüüüüüü....
Ne zsidózz, a vértestvéred zsidózod ,zsidónak lenni nem szégyen vagy dicsőség. Mint ahogy kereszténynek,
mohemedánnak, szőkének, barnának, kék vagy zöldszeműnek sem az.
Mert az előítéleteket a mindig a tudatlanság okozza. Az a tudatlanság, amely tévhiteket szül, félelmet generál, gyűlöletet fokoz.
Egyébként ha nem tudnád a zsidók előbb voltak a Kárpát medencében mint mi,sőt Árpád a kazárok királya is volt olyan 10 évig,akik zsidók voltak,a két nép együtt élt,a véreik keveredtek ,lehet benned is van.
A magyarok és a zsidók közti viszony a honfog­lalás előtti időkre nyúlik vissza, és kezdetben kifeje­zet­ten baráti. A hét törzzsel karöltve nyolcadikként zsidó vallású kabarok is érkeznek a Kárpát-medencébe. Az Árpád-házi királyok idejében sok zsidó menekül hazánkba a nyugat-európai pogromok elől. A magyar nemzet ugyanis csak nagyon lassan enged Róma antijudaista, zsidóellenes követeléseinek. A két nép közti jó viszony a történelmi (katolikus) kereszténységnek a magyar társadalomba való beágya­zó­dá­sá­val kezd rosszra fordulni. Az ország tragédiájához pedig többek között a zsidók meg­bélyeg­zése és szeparációja vezet.

Zsidók tulajdonképpen már a római korban is élnek hazánk területén. Amikor i. sz. 70-ben a rómaiak lerombolják a jeruzsálemi Templomot, megkezdődik a nagy diaszpóra, vagyis a zsidóság szétszóratása a föld minden tájára. Hazánk területének zsidó lakosságát egyrészt Rómából érkező zsidó kereskedők, hivatalnokok, iparosok, másrészt Júdea területéről idehurcolt rabszolgák alkotják. Ez utóbbiak azzal a három légióval érkeznek, akiket 132 és 135 között a Bar Kochba-féle szabadságharc leverésére vezényelnek innét Júdeába.
Magyarok a kazárok között

A történelem során először 830 tájáról olvashatunk feljegyzéseket a magyarokról, akik ekkor Bizánc szomszédságában bukkannak fel. A ?barbár és túlságosan vad s hatalmas népek" - akik a bizánci forrásokban ungr, hun és türk néven ismeretesek - megjelenése félelmet kelt a környező nemzetekben. A Kazár Kaganátus szomszédságában, az első vajdájukról elnevezett Levediában találnak ideiglenes lakhelyet, ekkor kerülnek szoros sorsközösségbe a kazárokkal. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) A Birodalom kormányzásáról című művében például azt írja, hogy a magyarok ?együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak".
Talán emiatt nem is nevezhető teljesen légből kapottnak a következő, a magyarok eredetével kapcsolatos feljegyzés: ?Egyébként a magyarokról közismert, hogy egyetértenek azzal a szóbeszéddel, sőt, büszkélkednek is vele, hogy ők a zsidóktól származnak." (Harigerus abbas Lobiensis / Aegidius Aureaevaliensis, kb. 1000/1250)
855 körül a kazár kagán küldöttséget meneszt az etelközi magyarokhoz, s nemzetük fejévé Álmos akkor még kiskorú fiát, Árpádot emeli. E gesztus elfogadásával Álmos tulajdonképpen a kazárok bábfejedelmévé válik, mely kötöttségtől a 870-es években szabadul. Etelközben a magyarokhoz a kazárok nemzetségei közül kiszakadt kabarok (kavarok) csatlakoznak szintén a 850-es években, s 881-ben már együtt is harcolnak. "

Bárki bármit mond, én kedvelem Simicska Lajost, szívem együtt dobban az ... kitartott elvei mellett (?mindenkinek jogában áll hülyének lenni?).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2015.06.20 17:21

A világ legdemokratikusabb, legliberálisabb államai Amerika Izrael.
Akkor semmi gond , ha a törvényeink követik az övéiket, legyen kerítés, vagy bevándorlás, ügyében.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html