A tavaszi fagykárok ugyan 25-30 százalékos kárt - mintegy 250-300 ezer tonna kiesést - okoztak a gyümölcsösökben, de az eddigi kedvezőbb nyári időjárás ezt részben kompenzálta, így 2016-ban a gazdák mintegy 850-900 ezer tonnás termésre számíthatnak - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.

A hajtatott zöldségekből a technológiai korszerűsítéseknek és a kedvező időjárásnak köszönhetően a hozamok 5-9 százalékkal nagyobbak lehetnek, mint tavaly, a termésmennyiség elérheti a 420-430 ezer tonnát. A minőség eddig jobb a tavalyinál, mert eddig nem voltak szélsőségesen meleg napok. A szántóföldi zöldségeknél a termés összmennyisége meghaladhatja az 1,3 millió tonnát. Összességében a zöldségágazat várhatóan jobban teljesíthet az idén, mint tavaly, a hozamnövekedés elérheti a 10-15 százalékot.

A június eleji esők miatt a szamócánál jelentős botritis - gombafertőzés - lépett fel. A cseresznye és a meggy érésekor a sok eső repedést, rothadást okozott, a cigánymeggynél a cukorfok (brix) pedig alacsonyabb volt mint a múlt évben. Az őszi- és kajszibarack, valamint a szilva esetében a csapadékos időjárás miatt nagymértékű a monília fertőzés. Ahol nincs megfelelő növényvédelem, ott ez terméskiesést okozhat.

Az almánál és a körténél fennáll a varasodás veszélye, ami megfelelő növényvédelmi eljárásokkal kordában tartható. A gyümölcsök mérete megfelelően alakul, a kevesebb napsütés és az alacsonyabb hőmérséklet miatt a cukorfok várhatóan gyengébb lesz a szokásosnál. Ahol pedig fagykár volt, ott kevés nagyméretű alma lesz, valamint nő a kalciumhiány veszélye, ami megnehezítheti a tárolást.

A sok eső miatt a diónál nőtt a baktériumos fertőzöttség veszélye, ami ellen nehéz védekezni. A bodza esetében jók a terméskilátások, de a viharos időjárás miatt még ki van téve a lomb- és termésvesztésnek.

Ledó Ferenc szerint a legnagyobb kihívást a zöldség- és gyümölcstermelő gazdáknak az idén főként a gombabetegségek elleni szakszerű védekezés jelenti, a rosszul végzett növényvédelem ugyanis akár 30-50 százalékos mennyiségi és minőségi kárt is okozhat. Az állati kártevők közül a levéltetvek, a molykártevők és egyes növényeknél a gyapottok bagolylepke kártételére kell nagyon odafigyelni.

A szántóföldi zöldségfélék esetében az ipari növényeknél (zöldborsó, csemegekukorica, zöldbab és ipari paradicsom) néhány kisebb térséget leszámítva a sok csapadék pozitívan hatott a termésmennyiségre. Ezért várhatóan a gazdák és a feldolgozók is eredményes évet zárhatnak az idén. A hagymafélék, gyökérzöldségfélék és a káposztafélék hozamára és minőségére szintén pozitívan hatott az időjárás. Így az idén ezeknél a növényi kultúráknál, az átlagnál jobb termés várható.

A paprikafélék (étkezési és fűszer) esetében helyenként jelentős baktériumos fertőzés lépett fel. Ezért csak átlagosak a terméskilátások ebben az évben. A konzervuborkát júniusban a szabolcsi tájkörzetben jelentős jégverés és viharkár érte.

A görögdinnyénél nagyobb területen (5600 hektáron) 5-6 százalékkal magasabb termésátlag várható, mint tavaly, így a termés mennyisége elérheti a 235-240 ezer tonnát.

A belföldi és az exportpiacok is nagyon hektikusak, ezért eladási gondok jelentkeznek - jegyezte meg Ledó Ferenc. Az alacsony termelői árak miatt sok dinnyetermesztő veszteséggel zárhatja az évet. Valószínű, hogy hosszabb lesz az idei dinnyeszezon, egészen augusztus végég-szeptember elejéig kitarthat a magyar görögdinnye kínálata.