Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

− Az elmúlt időszakban több hír érkezett arról, hogy egyes országokban csökkent az orosz gáz beszerzési ára, hasonló kedvezményről azonban Magyarország kapcsán nem lehet tudni. Mi befolyásolja a döntéseiket?

− A Gazprom sohasem ad "árengedményt", hiszen a fizetendő tételek nem fix árat jelentenek, hanem egy formula automatikus eredményeként állnak elő. Az ármegállapítást minden esetben kétoldalú megállapodások rögzítik az adott piac tulajdonságai és a rendelkezésre álló alternatív energiabeszerzési lehetőségek függvényében. A formulákat ugyanakkor bizonyos időközönként felülvizsgáljuk, néhány uniós országban éppen ez történt meg az utóbbi időben. Ilyen lépésre a helyi piaci körülmények alapvető változásakor kerül sor, a fragmentált európai gázpiacon azonban minden ország a saját ütemében fejlődik, ezért az egyikükre érvényes változások nincsenek hatással másokra, így a magyar szerződésre sem.

− Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon az állami MVM Zrt.-hez kerül a 2015 végéig érvényes hosszú távú szerződésben részes E.On-nagykereskedő? Hogyan befolyásolhatja ez a jelenlegi, illetve a 2016-tól érvényes szerződés sorsát?

− A magyarországi gázszerződés még három évig érvényes, a Gazprom mindig készen áll, hogy a hosszabbításról tárgyaljon, bármely szereplő is képviseli hivatalosan a magyar oldalt.

Kép: Napi grafikonok

A Déli Áramlat 2016-tól szállíthat

− Nemrégiben hivatalosan is megkezdődött a Déli Áramlat földgázvezeték építése, mikor indulhatnak a magyarországi munkálatok, változhat-e a becsült költségszint a korábbi bejelentésekhez képest? Terveznek-e további beruházásokat Magyarországon?

− Az itteni beruházás értékét jelenleg 610 millió euróra (mintegy 180 milliárd forintra) becsüljük, az összeget azonban pontosabban csak a következő években lehet majd meghatározni. Idén és 2014 első felében a magyar szakasz megvalósíthatósági tanulmányának előkészítése, illetve a tervezés zajlik majd, ez magában foglalja a környezeti hatások felmérését, a használni kívánt területek kijelölését és az engedélyezést is. A Gazprom−MVM közös cége finanszírozta építkezés 2014 második felében indulhat el, 2015-re pedig be is fejeződik, az első gázszállítmány így 2016. január 1-jén érkezhet a csöveken keresztül.

A Gazprom nyitott a kölcsönösen előnyös együttműködésekre, akár a gázkereskedelemről vagy -tárolásról, akár újabb vezetékek építéséről legyen szó. Ha pedig az MVM megvásárolja az E.On itteni gázüzletágát, akkor a Déli Áramlattal összefüggő hosszú távú együttműködés mellett a gázbeszerzési szerződés meghosszabbításában is a Gazprom partnerévé válik − mindkét projekt 20-25 évre szól.

− A szerződések kapcsán visszatérő kérdés, hogy az olajindexálás mennyire tekinthető idejétmúlt megoldásnak, milyen változások történtek a tőzsdei (spot) árképzésbe való bevonásában?

− Előfordul, hogy egy-egy európai partnerük kéri, hogy a spot árakat is vegyük figyelembe az árak kialakításánál, bár ez egyre kevésbé népszerű az emelkedő tőzsdei árfolyamok miatt. Egy dolgot azonban egyértelművé kell tenni: a hosszú távú szerződés jelentős rugalmassági tényezőket is tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a vásárló maga becsülje meg a szerződés szerint másnap leszállítandó szükséges gázmennyiséget. Így az igényeknek megfelelően tudjuk módosítani a napi mennyiségeket. A spot piacon ezzel szemben fix mennyiségeket lehet vásárolni, amit el kell szállítani, ha pedig nem használják fel, többletköltséget jelentő tárolókapacitásokra is szükség van, ezért lehet értelme annak, hogy a hosszú távú szerződések árai magasabbak a spot piacinál, hiszen ezek szolgáltatásokat is tartalmaznak, valamint a rugalmasság is árnövelő tényező.

− Mekkora mértéket jelentenek ezek a tételek?

− Becsléseink szerint körülbelül 60 eurót ezer köbméterenként (ami nagyjából megegyezik a tárolási költségekkel) és a trendek további növekedésre utalnak. Ráadásul az európai elosztóközpontokban kialakuló árak sem tekinthetők "függetlennek", hiszen azokat is az olajindexált hosszú távú díjtételek alapján számolják, ezért nem reagálnak a kereslet és a kínálat egyensúlyának változására, szemben például az amerikai piacokon érvényes árfolyamokkal. A hub- és a htsz-árak között pozitív korreláció áll fenn, az elmúlt három évben a brit NBP és a holland TTF gázelosztó huboknál ennek értéke elérte a 0,75-ös, illetve a 0,79-es szintet.

Brüsszelt politikai szándékok motiválják

− Az RWE Transgas legnagyobb cseh gázimportőrként pert nyert a Gazprom ellen, egy osztrák bíróság szerint a vállalatnak nem kell kifizetnie a fel nem használt mennyiséget, amit a take-or-pay (vedd és fizess) klauzula írt elő. Ennek milyen hatása lehet a Gazprom pozíciójára?

− A per nem az árazásról szól (ezzel kapcsolatban egy másik eljárás van folyamatban), hanem a szerződéses kitételekről. A választott bírósághoz egy szerződéses kiegészítéshez kapcsolódó kérdéssel fordultunk, amely Csehország uniós csatlakozása előtt került a kontraktusba, azonban ellentétes az uniós joggal. A Gazprom többször próbálta elérni, hogy az RWE Transgas semmisítse meg ezt a rendelkezést, a vállalat azonban elutasította a kérést. A választott bíróság érvényesnek ítélte a dokumentum egy részét, ami lehetővé teszi, hogy az RWE Transgas csökkentse take-or-pay vételezési kötelezettségeit arra a szintre, amit a Gazprom-csoport szállít a cseh piacra.

Ezzel egy időben a testület érvénytelennek minősítette azon kitételt, amely az olyan harmadik piacra reexportált gázmennyiséggel növelte az átvételi kötelezettséget, ahol a Gazprom is jelen van. A döntés formálisan lehetővé teszi, hogy egy uniós cég megőrizze erőfölényét az adott országban, ami versenykorlátozó tényezőt jelent. Az ítélet olyan rendelkezéseket mondott ki érvényesnek, amelyek ellentétesek a szabályozással, illetve lehetőséget adnak a verseny korlátozására. Mindezek értelmében fellebbezést nyújtunk be az osztrák legfelsőbb bíróságon, hiszen a döntés egy jogellenes szerződés alkalmazását írja elő számunkra.

− Nemrégiben éppen a versenykorlátozásra hivatkozva indított vizsgálatot a Gazprom ellen az Európai Bizottság (EB)...

− A testület a Gazprom-csoport tevékenységét vizsgálja az uniós piacokon a közösségi versenyjog szempontjából, arra hivatkozva, hogy a vállalat visszaél erőfölényével. Véleményünk szerint a bizottsági eljárást politikai szándékok motiválják, a nyilvánosságra hozott, Gazprom elleni vádak között szerepel a hosszú távú szerződések gyakorlata, ezen belül is az olaj és olajtermékek árához kötött ármeghatározás. A gázipari szereplők nagy része azonban hasonló szerződéseket kötött az elmúlt évtizedekben, beleértve az algériai, katari vagy norvég szállítókat is. Az uniós testület célja, hogy egyoldalúan módosítsa a gázpiac fundamentumait, beleértve az ármeghatározási mechanizmust, ami egy igen veszélyes tendenciára utal: piaci instabilitást és az ellátásbiztonság csökkenését okozhatja. Mindenben együttműködünk az unióval a vizsgálat során, azonban saját történelmi praxisunkból is tudjuk: az adminisztratív árdiktátumok kizárólag nem kívánt hatásokkal járnak.

− Az európai gázigények csökkenésével szükségessé vált, válhat-e valamiféle stratégiaváltás a vállalat életében?

− A kontinens fogyasztását sokkal inkább az időjárás határozza meg és nem a piaci körülmények, hiszen a gáz legnagyobb részét fűtésre használják. Európában 2011-ben hidegebb volt a tél, mint tavaly, ami a jelenleginél nagyobb mennyiségű exportot jelentett a Gazprom számára is. A második tényező, hogy az európai gázimport iránti igény a jövőben emelkedni fog, szakértőink − meglehetősen konzervatív − előrejelzése szerint 2020-ban a mostaninál 100 milliárd köbméterrel lesz ez magasabb, a növekedés pedig 2030-ig elérheti a 140 milliárd köbmétert − ennek nagy része Oroszországból érkezik majd (2011-ben mintegy 150 milliárd köbméter gázt szállított a kontinensre a vállalat, a tavalyi első tíz hónap azonban mintegy 9 százalékos éves szintű csökkenést hozott). Közben persze a Gazprom új piacokat is igyekszik meghódítani, illetve a földgáz új felhasználási területeit is kutatjuk: a gáz üzemanyagként való felhasználása komoly változásokat hozhat a piacon.

Máshogy fontos Kína és Európa

− Hogyan kapcsolódik a képbe Kína, a Gazprom képes lehet egyszerre növelni európai és ottani szállításait?

− Üzleti stratégiánk részeként hosszú távú együttműködésre törekszünk Kínával, ahol kiváló lehetőségeket látunk a közös üzleti sikerekre. A kínai gázfogyasztás a mostani várakozások szerint két és félszeresére emelkedik a következő öt évben, 2030-ra pedig elérheti az évi 300 milliárd köbmétert. Ugyanakkor továbbra is Európa jelenti a legfontosabb exportpiacot a Gazpromnak, az itteni szabályozói környezet azonban nem mondható támogatónak a gázipari beruházások szempontjából − ezért is keresünk új lehetőségeket és lépünk be többek közt a bővülő távol-keleti piacokra. Európa és Ázsia ellátása más-más erőforrásbázison alapul, vagyis az egyik növekedése nem befolyásolja a másikat.

Kép: Napi grafikonok

− Milyen eredményekre számít a vállalat a múlt év után?

− A globális trendek a gázpiacokat is érintik hosszú távon, ám a fogyasztást elsősorban az időjárás befolyásolja. A 2012-es első félév adatai megerősítették az elmúlt négy év pozitív keresleti adatait Európában − bár a második negyedév a kereslet megszokott szezonális csökkenésére és általánosságban gyengébb piaci körülményekre utalt, amit csak erősített a szokatlanul meleg április. Az első féléves számok azonban már megfeleltek a gázkereslettel kapcsolatos pozitív fundamentumoknak. A kilátások kedvezőek, ami részben a nagyobb károsanyag-kibocsátással járó szén- és olajalapú energiatermelés karbonsemlegesebb − gázra épülő − megoldásokkal való felváltásának következménye.

− Ebben a helyzetben melyek a legfontosabb fejlesztési irányok?

− Legnagyobb infrastruktúra-projektjeink éppen a mostani időszakban indulnak el, ezek közül is a legfontosabb a Déli Áramlat építése − a fejlesztés alapja, hogy a válságidőszak után komoly növekedésre számítunk a felhasználásban. Az itteni beruházások jövőjét azonban megkérdőjelezheti a szabályozási környezet alakulása, ezért más területeken is komoly projekteket indítunk. Vlagyivosztokban például egy új lng-gyár épül 2018-ig, amely Japánba, Dél-Koreába és Kínába szállít majd. Célunk, hogy 2030-ra a globális lng-piacon 14 százalékos részarányt érjünk el.

Optikai csalódás az olcsó palagáz

A palagáz népszerű téma manapság, és bár az Egyesült Államokban valóban alapjaiban változtatta meg a "játékszabályokat", az európai kitermelés egyelőre nem vált valósággá és várhatóan a későbbiekben sem hoz jelentős változást a piacon − véli Alekszandr Medvegyev. A kitermelési költségek egyelőre túlzottan magasak, ráadásul a környezetvédelmi szabályozás is sokkal szigorúbb itt, mint Amerikában. A Gazprom ugyanakkor támogatja a nem konvencionális fejlesztéseket, hiszen ezek a földgáz szélesebb körű felhasználásához, hosszabb távon pedig az energiamixben betöltött szerep javulásához vezetnek, az olcsó palagáz azonban Európában csak "optikai csalódás" − fogalmazott Medvegyev. A jelenlegi amerikai palagázárak nem reálisak kereskedelmi szempontból, a piac várhatóan felfelé korrigálja majd őket: a kitermelési költségek jelenleg nagyjából az eladási ár kétszeresét teszik ki, egy ilyen modell már középtávon sem életképes, más régiókban pedig − Európában vagy Kínában − ezek a tételek még magasabbak lehetnek. A Gazprom ezért a nem konvencionális fejlesztéseket egyelőre meghagyja a jövő generációknak.