Keveset lehet tudni kormány gazdaságpolitikájáról jövő évi költségvetésről és adópolitikáról - ám az önkormányzati választások miatt, most a szokottnál jóval kevesebbet tudunk a jövőről - mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég sajtótájékoztatóján.

A kormányváltás előtt viszonylagos stabilitást ért el a magyar gazdaság - ám az új kormány nem erre épített, hanem konfrontatív gazdaságpolitikát indított el. Nem számolt a kormány kellően a görög válság miatt folyamatosan változó európai körülményekkel - hisz meglepetésként érte a kormányt, hogy az EU kizárólag stabil gazdaságpolitikát tud elfogadni a tagállamoktól.

Ezzel szemben - mint ismert - a kormány a mozgásterét javító gazdaságpolitika indításáról küldött jeleket - ám a piaci reakciók miatt a kiinduló helyzethez képest tovább szűkült a magyar gazdaságpolitika játéktere.


A kormánynak nincs reális gazdaságpolitikai koncepciója, továbbra is az ellenzéki időkből ismerős álmok köszönnek vissza - ám ezt a piacok kormánypártoktól nem fogadják el. A tűzoltásként összedobott 29 pont is azt mutatja, hogy a kormánynak nincs elképzelése.

A társasági adó csökkentése elhibázott - hisz érdemi növekedési hatása nincs - a bankadó viszont fékezi a gazdaság növekedését - vagyis a kormány a szándékaival szembe ment.

A kormány egyszerre ígéri a három százalékos GDP arányos hiányt 2011-re, a jelentős adócsökkentést és a kiadások változatlanul hagyását. Ez három együtt viszont nem megy - mondta Vértes. A GKI szerint fokozatos adócsökkentésre és kiadáscsökkentő reformokra lenne szükség.

A piaci bizalmatlanságot a nem konzisztens gazdaságpolitika mellett a kormány konfrontatív gazdaságpolitikája is fűti - ez megnyilvánul az erőből való törvénykezésben, illetve az uniós intézményekkel szembeni konfrontációban is.


A devizaadósokat hiteles költségvetéssel és monetáris politikával is jobb helyzetbe lehetne hozni - ez erősíthetné a forintot - ám a kormány láthatóan nem ebbe az irányba akar elindulni.

A kormány várhatóan a közigazgatásban indít el kisebb reformokat - amely hosszabb távon kiadáscsökkenéssel járna - így fenntartható lenne a tartós adócsökkentés.

A jövő évre 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár a GKI Zrt., ami megteremti lehetőségét az államháztartási hiány egy százalékpontos csökkentésének - ám komoly adócsökkentés esetén a deficitcél elérése jelentős kihívás lehet.


Az államadósság finanszírozása megoldható a tartalékokból és piaci forrásokból - persze ez drágább lesz mint az IMF védőernyővel történne. Ugyanakkor az IMF hitelt akár helyettesítheti is egy fegyelmezett költségvetési politika és egy közelgő ERM-2 csatlakozás.
Az államadósság az idei GDP arányos 80 százalékról - ami nagy mértékben függ az árfolyammozgástól - jövőre 76-77 százalékra, az EU átlaga alá csökkenhet. A fizetési mérleg többlete a GDP 2,5 százaléka lesz - amely jelentősen mérsékli a külső nettó adósságot.


A GKI korábbi három százalékról 2,5 százalékra csökkentette a jövő évi növekedési prognózist: az építőipar jövőre végre szerény (négy százalékos) növekedést produkálhat, az ipar is 6,5 százalékkal szemben 5,5 százalékkal nőhet, a mezőgazdaság az idei 10 százalék mínusz után hasonló mértékű növekedést produkálhat. A kutatók az export 10 az import 11 százalékos növekedését várják.

A beruházások jövőre négy százalékkal nőhetnek - az idei három százalékos visszaesés után - ám a növekedésre versenyszektorban lehet számítani. Az uniós források újrastrukturálása jelentősen fékezheti az állami beruházásokat. Az infláció az idei 4,8 százalékról 2011-ben 3,5 százalékra mérséklődhet.