Nők 40: ezeket nem fogadják el a nyugdíjkérelemnél

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem beszámítható időtartamokról nagyon sok érintett hölgynek nincs információja. Csalódásuk megelőzése érdekében Farkas András nyugdíjszakértő készített rövid összefoglalót.
K. Kiss Gergely, 2019. augusztus 20. kedd, 15:34
Fotó: Napi.hu

Milyen szolgálati időtartamok NEM számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe? - teszi fel a kérdést a nyugdíjguru.hu portálon.

A Nők 40 kapcsán kétféle időtartamra kell figyelni:

  • egyrészt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati időre (ennek az ún. jogosító időnek kell legalább 40 évnek lennie, amely 40 éven belül alapesetben legalább 32 évet munkával megszerzett szolgálati időnek kell kitennie),
  • másrészt a nyugdíjszámításhoz szükséges szolgálati időre, amely legalább 40 év hosszúságú lesz a kedvezményes nyugdíj esetében, de jellemzően ennél hosszabb időtartam, miután nem minden szolgálati idő számítható be a jogosító időbe - viszont természetesen ezeket a jogosító időbe nem beszámítható szolgálati idő tartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíjszámítás során.

A jogosító időbe nem beszámítható legfontosabb szolgálati időtartamok

Tanulmányi időszakok: semmilyen tanulmányi idő nem számítható be a jogosító időbe. Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor.

Egyetlen kivételként beszámít a jogosító időbe a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), ha arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Az évközbeni szakmai gyakorlat nem vehető figyelembe jogosító időként, mert az a szakképzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak.

Munkanélküli segély: semmilyen munkanélküli segély, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési járadék vagy hasonló támogatás folyósítási tartama nem számítható be a jogosító időbe.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása: sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama nem számítható be a jogosító időbe. E tekintetben viszont fontos információ, hogy az ilyen ellátások mellett végzett keresőtevékenységgel - mint biztosítási jogviszonyban töltött idővel - szerzett szolgálati idő beszámít a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.

Felnőtt hozzátartozó ápolása: a jogosító időbe nem számítható be a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósításának tartama sem. Csak a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek ápolásával szerezhető olyan szolgálati idő, amely beszámít a jogosító időbe.

Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.

Megállapodással szerzett szolgálati idő: a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő.

Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke jelenleg 24 százalék. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

Az így szerzett szolgálati idő tehát a jogosító időbe nem számítható be, de a nyugdíjszámítás során természetesen figyelembe veszik.

Passzív táppénz A jogosító időbe a betegszabadság, valamint a táppénz folyósításának tartama beszámít.

Nem számítható viszont be a passzív (a biztosítási jogviszony, praktikusan a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napig folyósított) táppénzen töltött idő, amelyre ma már nincs lehetőség, de a 2011. június 30-áig hatályban volt rendelkezések lehetővé tették.

A fizetés nélküli szabadság, amelynek tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.

A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg - írja összefoglalójában Farkas András.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2019.08.21 22:21

@Katalin Kormos: A nyugdíjba vonulás nem menekülés. Egyszerűen arról van szó, hogy aki elérte a korhatárt és egy csöpp esze van, nyugdíjba vonul. Ez nem jelenti azt, hogy innentől ölbe tett kézzel ül a fotelben és havonta várja a pénzes postást. Arról van szó, hogy egy bizonyos jövedelmet megszolgált élete munkájával és azt meg is szeretné kapni. Aztán ha egészsége engedi, dolgozik ezután is.

Azzal, amit a roncstársadalmi folyamatokról írsz, végképp nem értek egyet: ilyenek nincsenek!

A magyarság igenis igazi nemzet, túlélte a történelem viharait és sorscsapásait, van jövője!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Katalin Kormos, 2019.08.21 20:20

Érdekes ez. Sokan, egyfajta menekülési útvonalnak tekintik a nyugdíjes éveket, és már alig várják annak eljöttét,
Ez nyilván a rendkívüli kiszipolyozásnak és az embertelenül létrehozott / megállapított munkakövetelményeknek köszönhető elsősorban.
Ugyanakkor nem tagadható le az sem, hogy része van benne a "patópál-szindrómának" is. mely nem valamiféle konzervatívizmus, hanem a lustaság destrukciója.
A magyarországi társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer, valamint annak minden problematikája, hű leképeződése a roncstársadalmi folyamatoknak, és annak, hogy a magyarság képtelen igazi nemzet-ként funkcionálni, és önsorsát beteljesíteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

efi99, 2019.08.21 18:12

MI, férfiak, élvezzük addig is a Férfiak50 programot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2019.08.20 22:28

Foedítsuk magyarra a lényeget: ha egy nő felsőoktatásban tanult és/vagy néhány évig munkanélküli volt, nemigen tud a Nők 40 alapján sokkal 65 éves kora előtt nyugdíjba menni.

De a Nők 40 még így is súlyosan diszkriminatív: sokkal igazságosabb lenne a Nők 43 és a Férfiak 43 együtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html