A reálkereset ugyanakkor (a fogyasztóiár-index 5,1 százalékos növekedése mellett, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően) 2,9 százalékkal emelkedett.

Az 5 főt vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál az év első kilenc hónapjában 1 millió 820 ezren dolgoztak, 0,6 százalékkal kevesebben, mint a tavalyi megfelelő időszakban, de májustól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 773 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,9 százalékos növekedést jelentett. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal emelkedett.

A versenyszférában 4,1 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt - 1,1 százalékkal elmaradtak az átlagkeresetek 2009 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (435 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (371 300 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (350 900 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Az átlagos nettó kereset 132 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600, a szellemi foglalkozásúaké 169 500) forint volt, átlagosan 8,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A nettó keresetek első félévi magas dinamikája júliustól a bázishatás miatt lassul (lásd a módszertant).

A 214 000 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,3 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százaléknak felelt meg.