A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Ez az idei évre 2,8 százalék volt. Ha viszont az infláció várhatóan ennél több lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés jár novemberben. Idén ezért jár kiegészítés. Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben januárig visszamenően kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, és decemberben már az emelt nyugdíjat kell folyósítani. Ha az eltérés 1 százaléknál kisebb, akkor novemberben az egész évre szóló különbözetet egyben kell kifizetni - olvasható a portálon.

A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi fogyasztóiár-statisztikájából meg lehet tudni, hogy mennyi volt az augusztusi éves infláció (az idén 3,9 százalék), valamint a január-augusztusi átlagos infláció (3,5 százalék). Azt azonban nem hozták nyilvánosságra a gyorsjelentésben, hogy mennyi volt a január-augusztusi nyugdíjas infláció. Nemcsak az idén, hanem korábban sem, ezt a 24.hu szeptemberi kérdésére el is ismerte a KSH, hozzátéve, hogy egyéni megkeresés esetén szívesen tájékoztatják az érdeklődőket.

Kapcsolódó

Másképp értelmezi a törvényt a KSH és a nyugdíjasszervezetek

A KSH azt írta, hogy a nyugdíjtörvényben megfogalmazottak szerint a tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke a nyugdíjas fogyasztói árindex 2020. január-augusztusi előző év azonos időszakához viszonyított változására utal. Ez a mutató a nyugdíjas fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított változásainak átlaga a 2020. január és augusztus közötti időszakra vonatkozóan. Közölték továbbá, hogy 2020. január-augusztusban a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz ez az érték vehető figyelembe a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelésnél.

Csakhogy a törvény nem azt írja, amit a KSH a válaszában, vagyis hogy a "tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke" alapján kell meghatározni a visszamenőleges nyugdíjkorrekciót. Hanem azt, hogy "a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztóiár-növekedés várható mértékét."

A Nyugdíjas Szakszervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a KSH-nak a január-augusztusi tényadatok alapján meg kellene becsülnie mind az éves (január-decemberi) nyugdíjas infláció várható mértékét, mind az átlagos infláció éves várható mértékét. És ha az előbbi nagyobb, akkor azt kéne viszonyítani a januári nyugdíjemeléshez, és a kettő különbözetét kellene figyelembe venni a novemberi visszamenőleges emelésnél. Hiszen a törvény is várható értékekről beszél, a január-augusztusi tényadatok alapján. Ennek a várható értéknek végképp nyoma sincs a statisztikában.

De ha elfogadjuk is a KSH törvényértelmezését, a Nyuszet elnöke, Juhász László szerint akkor sem stimmel a kihozott 4 százalékos január-augusztusi nyugdíjas infláció. Gazdasági szakértőjük korábban a KSH elnöke volt - ő mondja, hogy bár valóban lassulás látszik az inflációnál, így a nyugdíjas inflációnál is, ám a január-augusztusi nyugdíjas infláció így is 4,3 százalék körüli lehetett. Vagyis 1,5 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés járt volna.