Virág Barnabás és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatói

"Hálátlan szerep a hátvédeké és a kapusé" - hallhatjuk gyakran az értékelést különböző közvetítésekben. A már-már közhellyé váló mondat a védelem speciális helyzetéből adódik. A meccseket legtöbbször a csatárok döntik el, ennek megfelelően legtöbbször ők szerepelnek az újságok címlapjain. Eközben a megfelelően teljesítő hátvédek és kapusok esetében szinte természetesnek vesszük a megbízható teljesítményt. Az a "feladatuk", hogy teljesítményükkel stabilitást adjanak a csapat játékának. A problémák akkor adódnak, amikor a védők vagy épp a kapusok hibáznak. Ekkor a következmények súlyosak, gólban, gólokban mérhetők, amelyek sokszor a mérkőzés elvesztését is jelentik. Ráadásul e hibákat a szurkolók nagyon nehezen felejtik, nem egyszer mémmé válva élnek tovább a közvélemény emlékezetében.

Az elmúlt évtizedben a hátvédek és a kapusok szerepe ugyanakkor a nagy felelősség mellett lényegesen komplexebbé is vált. A modern futballban immár alapvető elvárás, hogy a stabilitás biztosítása mellett a hátvédek a mezőnyjátékban és játék szervezésében is aktívan részt vegyenek. Ha kell, pontos passzokkal indítják a támadást, de ha a helyzet úgy hozza akkor a kapusok akár hátvédként szerelve hiúsítják meg az ellenfél gólszerzését. Az új felfogás és új taktika nélkül manapság már egyetlen csapat sem lehet sikeres.

Ezen a ponton be is fejezhetjük a sportszakmai elemzést és visszatérhetünk a monetáris politika világába. A világ központi bankjai a legutóbbi, 2008-ban kirobbant válságot megelőzően többnyire egyetlen célra, az alacsony infláció elérésére koncentráltak. Voltak, akik ezt nagyobb sikerrel tették, voltak, akik már ebben a feladatban is rendre hibáztak. Sajnos ez utóbbiak közé tartozott Magyarország is. Hazánk a 2000-es években pénzügyi rendszerét és költségvetési politikáját tekintve is a világ egyik legsérülékenyebb gazdaságává vált.

A válság kirobbanása a jegybankok életében egyik pillanatról a másikra új helyzetet teremtett. A pénzügyi rendszerben kialakult problémák azonnali beavatkozást igényeltek, miközben a hosszan tartó, súlyos gazdasági károkra a jegybankok mandátumuk szélesítésével és az alkalmazott eszközök tárházának teljes újragondolásával reagáltak. Ahol az átállás és a monetáris taktika megváltoztatása korábban megtörtént, ott jellemzően a gazdaságok kilábalása is gyorsabban zajlott, míg a jegybanki újításokat halogató országokban a növekedés is késve indult meg.

A Millenium Intézet honlapján 2018. december 1-én megjelent, Nincs visszaút című beszélgetésben Király Júlia hosszan értékelte a központi bankok szerepfelfogásának megváltozását. Az MNB korábbi alelnöke két sarkos állításban is érintette a hazai monetáris politika elmúlt évtizedét. Egyrészt úgy vélte, hogy a jegybank 2008-as döntési struktúrája a jelenleginél jobban támogatta a válságra adott válaszok kidolgozását, míg a 2013-at követő időszak egy rövid, "nem volt kifejezetten rossz monetáris politikai döntés" értékelést kapott.

Ez egy végtelenül leegyszerűsítő értékelés, hiszen több helyen elfedi a valódi igazságot arról, hogy a piac miképpen látja az MNB elmúlt 6 évi teljesítményét. Véleményünk szerint a Magyar Nemzeti Bank szerepének megváltozása lényegesen összetettebb folyamat volt. A hazai monetáris politika 2013-at követően teljesen új irányt vett és hagyományos, illetve nem-hagyományos eszközöket egyaránt alkalmazva lépett be a hazai gazdaság működésébe. A lépések sokszor egészen újszerűek voltak, miközben a célok mindvégig egyértelműek maradtak. Nem véletlen, hogy a magyar monetáris politikát a Morgan Stanley a feltörekvő régió egyik legkreatívabbjaként jellemezte. Azonban ahogy a sportban, úgy a monetáris politikában is leginkább az eredmények minősítenek egy-egy időszakot. Az elmúlt hat évből az alábbi 8 eredményt jelentőségük és a történeti hűség kedvéért is fontos kiemelni.

1. Az infláció, mint horgony - az árstabilitás elérése

A központi bankok elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek megfelelően minden monetáris értékelést érdemes az infláció területén látott teljesítménnyel kezdeni. A hazai infláció 2017 eleje óta - azaz immár közel két éve - szinte folyamatosan a 3 százalékos inflációs cél körüli plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávon belül alakul. A folytonos, 3 százalékos inflációs cél 2007-es bevezetése óta nem volt megfigyelhető ilyen tartós periódus, amikor az MNB képes volt teljesíteni elsődleges mandátumát és az inflációt a jegybanki cél körül horgonyozni. Ráadásul az általános elemzői vélemény szerint jó esélyünk van, hogy a fogyasztói árindex a következő években is stabilan 3 százalék közelében alakul.

2. Historikusan alacsony alapkamatszint

2012 nyarától az MNB nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékű kamatcsökkentést hajtott végre. A ciklusok eredményeként az irányadó ráta 7 százalékos szintről, 610 bázisponttal a jegybank történetének legalacsonyabb, 0,9 százalékos értékére csökkent. A rekord alacsony kamatkörnyezet segítette a defláció elkerülését és a gazdasági növekedés dinamizálását. Az alapkamat-csökkentési ciklusok elindítását, majd annak mértékét a hazai és nemzetközi közvéleményben komoly szakmai viták övezték. Mára a kritikus hangok szinte kivétel nélkül elhallgattak. Egységes lett a vélemény, hogy az alapkamat csökkentése nemcsak lehetséges, de szükséges is volt a defláció elkerülése és a gazdasági növekedés újraindítása érdekében.

3. Nem-hagyományos lépésekkel az általánosan alacsony hozamokért

A válság kitörését követően a legtöbb jegybank az alapkamat gyors csökkentése mellett nem-hagyományos lépésekkel igyekezett leszorítani és alacsonyan tartani a hozamokat a pénzpiacok minél szélesebb szegmensében. Az évek során ezen, általában likviditásbővítő lépések a jegybanki mérlegek óriásira duzzadását eredményezték, ami egyes értékelések szerint a jövőbeli válságkezelés gátját is jelentheti. A kamatcsökkentések mellett az MNB is használt nem-hagyományos eszközöket. Szemben a nemzetközi trenddel a hazai monetáris politika a jegybanki mérleg szűkítésében és a mérleg szerkezetének hatékony átalakításában találta meg a megoldást. Ennek keretében került bevezetésre a korábbi jegybanki kötvény helyett a 3 hónapos jegybanki betét, születtek döntések az jegybanki betételhelyezés korlátozásáról majd kivezetéséről, vagy a kamatfolyosó aszimmetrikussá tételéről. De szorosan ezen lépésekhez kapcsolható a Bubor-piac reformja, a rendszeres devizaswap tenderek, a jelzáloglevél vásárlási program, valamint a monetáris kamatcsere-ügyletek elindítása is. A lépések eredményeként a rövid hozamok az alapkamat-csökkenésén túlmutatva 0 százalék közelébe süllyedtek, míg a hosszabb hozamok a magyarnál lényeges jobb hitelbesorolással rendelkező Lengyelország értékei közelébe kerültek.

4. Hitelezési fordulat a vállalatoknál

2011-2012-ben Magyarország szinte teljes "hitelösszeomlással" (credit crunch helyzet) szembesült és az évente 5 százalék körüli ütemben zsugorodó vállalati hitelállomány súlyosan hátráltathatta a válságból való kilábalást. A 2013-ban elindított növekedési hitelprogram (nhp) eredményeként a kkv-hitelpiaci trend tartósan megfordult. A program keretében eddig összesen mintegy 40 ezer hazai vállalkozás jutott kedvező kamatozású, hosszú futamidejű hitelhez, amely önmagában 2-2,5 százalékkal járult hozzá a hazai GDP növekedéséhez 2013 és 2017 között. A kkv-hitelek bővülése az nhp kivezetését követően is folytatódott. A piaci alapú hitelezésre történő átállást a piaci hitelprogram támogatta (php).

5. A devizahitelek csapdájának felszámolása

A válságot követően a háztartási deviza-hitelállomány jelentette a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémát. Az MNB a kormánnyal és a Magyar Bankszövetséggel közösen tökéletes időzítéssel, 2014 végén döntött a devizahitelek forintosításáról. A döntés horderejét és jelentőségét jól példázza Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökének egy, a napokban készített interjúban szereplő gondolata: "Ha előtte nem állapodunk meg, a probléma megduplázódott volna, és azt talán a magyar bankrendszer már nem tudta volna megoldani. Akkor világossá vált a bankvezetők előtt, hogy a jegybank elnöke nem véletlenül szorgalmazta a megállapodás létrejöttét." De hasonló következtetésre jut az egyik nagy befektetési bank elemzője is: "2008 óta a közép-kelet-európai régió országai számos lépést tettek az árfolyamkitettségük csökkentésére, de a magyar devizakonverziós program volt a legversenyképesebb. Magyarország jókor hozta meg ezt a döntést. (Timothy Ash, Standard Bank)"

6. Önfinanszírozás program a sérülékenység csökkentéséért

A válságot megelőző időszak gazdaságpolitikai örökségeként jelentkező magas külső eladósodottság - ami jelentős devizában denominált adóssággal párosult - refinanszírozása turbulens piaci környezetben nehézségekbe ütközik. Az önfinanszírozási program segítségével az államadósság devizaaránya közel 50 százalékról napjainkra 20 százalékra csökkent. A külső adósságokból fakadó sérülékenység csökkenését értékelésében a Moody's is kiemelte: "az államadósság struktúrájának változása - amelynek külföldi devizában denominált aránya most sokkal alacsonyabb - javította a kormány fiskális pozíciójának ellenállóképességét az árfolyamváltozások kockázatával szemben".

7. Lépések az egészségesebb hitelszerkezet eléréséért

Az MNB kibővült felügyeleti jogköreivel és a makroprudenciális politika aktív használatával már a kezdeti fázisban lépéseket tett az egészséges hitelezés eléréséért. A differenciált adósságfék-szabályok, a jelzáloghitel szabályozás, az új tőkemegfelelési előírások mind-mind a legutóbbi válság előtt látott túlzott kockázatok felépülésének elkerülését és ezzel a pénzügyi stabilitás hosszabb távú megőrzését szolgálják.

Az MNB a hiteltermékek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése érdekében megalkotta a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (mfl) minősítést is, amelynek keretében a magyar háztartások kiszámítható és rögzített feltételekkel juthatnak lakáshitelhez. Az idei évben nyújtott új lakáshitelek több mint 80 százaléka kiszámítható, rögzített kamatozással rendelkezik.

A 2019 elején induló nhp fix keretében a hazai vállalkozások 1000 milliárd forintnyi hosszú lejáratú, fix kamatozású beruházási hitelhez juthatnak. A lépés hatására várhatóan a vállalati hitelezés szerkezete is egészségesebbé válik.

8. Javaslatok a versenyképességi fordulat eléréséért - a 180 pont

A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai és felügyeleti lépései mellett a gazdaság hosszú távú növekedését és ezzel stabilitását is meghatározó versenyképességi gondolkodás területén is aktív szerepet vállal. Az évente megjelenő jegybanki kiadványok, könyvek és javaslatok nemcsak a szakmai érdeklődés homlokterébe kerültek, hanem a kormányzat gazdaságpolitikai lépéseihez is támogatást jelentenek.

A rövid felsorolásból is érzékelhető, hogy a hazai monetáris politika az elmúlt hat évben alapjaiban megváltozott. Hasonlóan a modern futball védőjátékosaihoz, 2013-at követően gyorsan alkalmazkodott az átalakuló jegybanki világ kihívásaihoz. A hibákat nem csak, hogy sikerült elkerülni, hanem egy sor kulcsterületen gazdaságtörténeti jelentőségű eredményeket értünk el. Ezek bemutatása és a korábbi eredményekkel való összehasonlítása nélkül egyetlen monetáris politika értékelés sem lehet teljes körű. Ahogy a sportban, úgy a gazdaságpolitikában is csakis a hibák megfelelő mélyelemzésével és a sikeres döntések helyes azonosításával léphetünk előre az egyre szorosabb globális versenyben.

Virág Barnabás és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatói