A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályozza az öregségi nyugdíj feltételeit, melyre bizonyos életkor elérését követően válik jogosulttá a dolgozó, ha megfelelő mennyiségű munkában töltött időt tudott összegyűjteni aktív évei során. Lényegében tehát két sáv is meghatározó a nyugdíjaknál: az, hogy az érintett hány éves, valamint hogy mennyi időt töltött bejelentett munkában. Előbbi azt határozza meg, hogy az ember mikor hagyhatja hátra a munkavilágát, a második pedig azt, hogy mekkora összegre számíthat majd a korábbi biztosítási munkaviszonya alapján.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjnak három típusa van; az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, és a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Utóbbi a korhatár előtti ellátás, ami kvázi nem "nyugdíj", de ha korkedvezményes idővel rendelkezik valaki, előbb mehet erre az ellátásra - írja az RSM az összefoglalóban.

Kapcsolódó

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt született nők és férfiak esetében egységesen a 62. betöltött életév. Az 1952. január 1. után születettek esetében azonban a korhatár lépcsőzetesen emelkedik, egészen 65 éves korig az alábbiak szerint:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

A teljes nyugdíj akkor jár, ha valaki amellett, hogy betöltötte a korhatárt, legalább 20 év szolgálati idővel is rendelkezik. A legalább tizenöt év szolgálati idővel igen és a születési ideje alapján kiszámított öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteknek csak résznyugdíj járhat.

Kivételt a korhatárok alapján a Nők kedvezményes öregségi nyugdíja jelenthet: 40 év munkaviszony után független az életkoruktól, elmehetnek nyugdíjba. Esetükben az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete alapján számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.

A nyugdíj jogosultsági időbe beleszámíthat:

  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás,
  • a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
  • gazdasági munkaközösség, ipari szövetkezet, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, kisszövetkezet tagjaként;
  • a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezeti, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, vagy egyéni gazdálkodóként;
  • a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként;
  • külföldi munkavállalóként;
  • külföldi munkavállaló előadóművészként;
  • ügyvédi munkaközösség, jogtanácsosi munkaközösség, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként;
  • a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként
  • szerzett szolgálati idő is.

 

De nem számít bele a nyugdíj jogosultsági idejébe az az időszak amelyre a nyugdíjba készülő munkanélküli ellátást kapott, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben azt nem gyermekgondozás, vagy - ápolás miatt vették igénybe.

Fontos, hogy a nyugdíjba vonulás, a nyugdíj folyósításának megkezdése nem történik meg automatikusan. Azt az érintettnek kell kezdeményeznie, de érdemes a nyugdíjazást megelőzően adategyeztetési eljárást kezdeményezni! - figyelmeztet az RSM.