Nyugdíj 2020: ezek most a főszabályok

Összesítette az RSM Hungary Adótanácsadó, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik idén mennének nyugdíjba, milyen kedvezményekkel élhetnek és mekkora juttatásra számíthatnak.
Szabó Dániel, 2020. augusztus 30. vasárnap, 16:56
Fotó: Shutterstock

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályozza az öregségi nyugdíj feltételeit, melyre bizonyos életkor elérését követően válik jogosulttá a dolgozó, ha megfelelő mennyiségű munkában töltött időt tudott összegyűjteni aktív évei során. Lényegében tehát két sáv is meghatározó a nyugdíjaknál: az, hogy az érintett hány éves, valamint hogy mennyi időt töltött bejelentett munkában. Előbbi azt határozza meg, hogy az ember mikor hagyhatja hátra a munkavilágát, a második pedig azt, hogy mekkora összegre számíthat majd a korábbi biztosítási munkaviszonya alapján.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjnak három típusa van; az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, és a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Utóbbi a korhatár előtti ellátás, ami kvázi nem "nyugdíj", de ha korkedvezményes idővel rendelkezik valaki, előbb mehet erre az ellátásra - írja az RSM az összefoglalóban.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt született nők és férfiak esetében egységesen a 62. betöltött életév. Az 1952. január 1. után születettek esetében azonban a korhatár lépcsőzetesen emelkedik, egészen 65 éves korig az alábbiak szerint:

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

A teljes nyugdíj akkor jár, ha valaki amellett, hogy betöltötte a korhatárt, legalább 20 év szolgálati idővel is rendelkezik. A legalább tizenöt év szolgálati idővel igen és a születési ideje alapján kiszámított öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteknek csak résznyugdíj járhat.

Kivételt a korhatárok alapján a Nők kedvezményes öregségi nyugdíja jelenthet: 40 év munkaviszony után független az életkoruktól, elmehetnek nyugdíjba. Esetükben az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete alapján számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.

A nyugdíj jogosultsági időbe beleszámíthat:

  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás,
  • a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
  • gazdasági munkaközösség, ipari szövetkezet, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, kisszövetkezet tagjaként;
  • a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezeti, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, vagy egyéni gazdálkodóként;
  • a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként;
  • külföldi munkavállalóként;
  • külföldi munkavállaló előadóművészként;
  • ügyvédi munkaközösség, jogtanácsosi munkaközösség, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként;
  • a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként
  • szerzett szolgálati idő is.

 

De nem számít bele a nyugdíj jogosultsági idejébe az az időszak amelyre a nyugdíjba készülő munkanélküli ellátást kapott, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben azt nem gyermekgondozás, vagy - ápolás miatt vették igénybe.

Fontos, hogy a nyugdíjba vonulás, a nyugdíj folyósításának megkezdése nem történik meg automatikusan. Azt az érintettnek kell kezdeményeznie, de érdemes a nyugdíjazást megelőzően adategyeztetési eljárást kezdeményezni! - figyelmeztet az RSM.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

melos, 2020.08.30 21:10

Azért egy adótanácsadó nézze át a kis doksiját !!!. Azt írják : "De nem számít bele a nyugdíj jogosultsági idejébe az az időszak amelyre a nyugdíjba készülő munkanélküli ellátást kapott, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben azt nem gyermekgondozás, vagy - ápolás miatt vették igénybe." Namost a törvényben más van: (2)62 Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét, ...keresetet ? a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül ? csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.--- : Magyarul ki kell számítani ezzel, és e nélkül is, és amelyik kedvezőbb azt kell alkalmazni. Ugyanis a munkanélküliből is vonnak a nyugdíjjárulékot !!!. Amúgy még hiányzik a sorköteles katonai szolgálat/polgári szolgálat is a cikkben a listából, szintén alkalmazandó amennyiben kedvezőbb vele a számítás....:-) Pl. akinek a 20 éve a munkanélkülivél, sorkatonaival van meg, annak jó eséllyel kedvezőbb lesz azzal számítva, mint 20nál kevesebb "normál átlagkeresettel", mert azután csak résznyugdíj jár.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2020.08.30 17:46

Kivonatos, gondolom ezért zavaros. Nem mellőzhető azonban a nyugdíj harmadik meghatározó eleme: az alapjául szolgáló kereset. Hiába dolgozott valaki ötven évet, ha a korhatár betöltésekor nyugdíjalapja átlaga havi húszezer, a kezdő nyugdíja is havi húszezer lesz. Aki meg milliárdos nyugdíjalap átlaggal rendelkezik, annak akkor is milliós összegű havi nyugdíja lesz, ha csak 15 évet dolgozott. És ez mindaddig így van jól, mindaddig amíg nincs korrekt havi nyugdíjmaximum, ami egyébként kb. a havi nettó átlagkereset háromszorosában határozható meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html