Olyan mértékű a drágulás a nyugdíjasok fogyasztói kosarának összetétele alapján, amit az évente a törvénynek megfelelően végrehajtott emelések - illetve szükség esetén a kiegészítő emelések - nem képesek fedezni. Így reál szinten az elmúlt 4 év eredményeként az ellátások 6 százalékos értékvesztést mutatnak.

A nyugdíjasok kosárban az általános indexnél számoltnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek, szolgáltatások, valamint a háztartási energia, ellenben tartós fogyasztási cikkekre már alig-alig költenek. A Háztartások életszínvonala című KSH kiadvány segítségével a portál legyűjtötte a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapélelmiszereket, majd ezekhez hozzárendelte az inflációs statisztikában rögzített legfrissebb átlagos árakat.

Egy év alatt a mindennapokban érzékelhető áremelkedés üteme 2021. januárjában 6,2 százalékos volt előző évhez képest, a nyugdíjemelés viszont csak 3 százalékos.

A legnagyobb mennyiségben beszerzett termékek alapján összeállított csoport ára átlagosan 13 150 forint volt a legutóbbi jelentés szerint januárban. Ezért egy évvel ezelőtt 12 374 forintot kellett fizetni, míg 2017-ben még csak 10 438 forintot.

Összesítésük szerint 2021. januárja és 2017. januárja között összesen 26 százalékkal drágultak a leghétköznapibb, legalapvetőbb élelmiszerek. Ezzel szemben a kiegészítő emelésekkel és a plusz egyheti nyugdíjat is figyelembe véve 18,4 százalékkal emelkedett a legidősebbek ellátása.

2020 januárja és 2021 januárja között több élelmiszer, fogyasztási cikk esetében is brutális drágulás történt. A teljesség igénye nélkül:

• az alma kilójáért 30 százalékkal kell többet adni,
• az étolaj literéért 21,4-gyel,
• a cigarettáért 16,5 százalékkal,
• a fehér kenyérért 15,1 százalékkal
• a kristálycukorért 13,9 százalékkal
• az ízesített szeszes italért 9 százalékkal
• a lisztért 8,4 százalékkal
• a párizsiért 8 százalékkal

kellett idén januárban többet fizetni, mint egy évvel korábban - írja az mfor.hu.