Mi legyen a nyugdíjakkal?

Január folyamán több, a nyugdíjasok ügyét pártoló szervezet kezdeményezett párbeszédet a nyugdíjszámítás, nyugdíjminimum, és általánosságban az idősek szociális helyzetének ügyében - számolt be a Pénzcentrum.
Domokos László, 2020. január 27. hétfő, 15:07
Fotó: Pixabay

Január 29-re konzultációt hívott össze a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott elvekről és intézkedésekről, a fórumra 6 magyarországi párt már elfogadta a meghívást - számolt be Karácsony Mihály elnök a portálnak.

A konzultáció célja két dokumentum aktualizálása: az egyik a 2019. májusában az egyesület kezdeményezésére és szervezésében létrejött, a DK, MSZP, LMP, Párbeszéd által aláírt szándéknyilatkozat, melynek lényege, hogy a pártok konzultáljanak a nyugdíjasok ügyeiben, a másik pedig a 2017.december 17-én 11 párt aláírásával elfogadott "Az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott, az aláíró pártok mindegyike által támogatott, elvek és intézkedések" című dokumentum.

A Nyugdíjas Parlament január 9-én nyújtotta be négy, nyugdíjasok helyzetét érintő kérdését, melyre a Nemzeti Választási Bizottságnak 30 napon belül kell választ adnia, azokat hitelesítenie.

A négy kérdés célja, hogy az Országgyűlés:

  • hozza létre az Idősek jogainak biztosa intézményét;
  • bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét;
  • vegye figyelembe az év elejei nyugdíjemelés nagyságának meghatározásakor a tervezet bérnövekedés mértékét is;
  • csökkentse: a nemek, a lakóhelyek, valamint a nyugdíjba vonulás időpontja miatt meglévő, indokolatlan nyugellátások közötti különbségeket.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas tagozata pedig személyes találkozót kezdeményezett a miniszterelnöknél és két miniszternél (Kásler Miklós és Varga Mihály) leveléhez pedig csatolta hatpontos követeléscsomagját. Ebben azonnali, közép- és hosszabb távú feladatok, célok egyaránt szerepelnek.

A csomagban a szervezet egyebek között leszögezi: a kormánynak be kell vezetnie az alapnyugdíjat, a gazdasági növekedéshez, valamint a béremeléshez kell igazítania az éves nyugdíjemelést, s a nyugdíjak összegének öt éven belül el kell érnie a mindenkori átlagbér 70 százalékát.

Az alapnyugdíj bevezetése csak úgy képzelhető el, ha az alsóbb kategóriákban lévő nyugdíjak meghaladnák a létminimumot, különben az e fölötti kategóriákban lévők nyugdíja "összetorlódna" az alapnyugdíjakkal, ahogy az a minimálbér emelésénél történt - mondta Juhász László, a tagozat elnöke a Pénzcentrumnak. Véleménye szerint a legkisebb öregségi nyugdíjnál el kellene választani a "szociális viszonyszám" és a mediánnyugdíj 60 százalékát elérő "alapnyugdíj" funkciókat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2020.01.28 15:40

@MaTar: Jól foglaltad össze a lényeget: az átlagos jövedelműek nyugdíjügyben az utolsó 20 évben egyik pofont kapták a másik után, én a korhatáremelést és a magánnyugdíjpénztári vagyont is a pofonok közé sorolnám. Viszont ezeket az intézkedéseket mégiscsak sikerült jól eladni, hiszen a nyugdíjasok a legutóbbi három választáson egymást taposva tódultak az urnákhoz Orbánra szavazni.

Két régebbi szabályt azonnal vissza kellene állítani: a vegyes indexálást és a járulékplafont.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2020.01.28 08:52

A ma is hatályos, sajnos az ellátottakra túl sokszor hátrányosan módosított, nyugdíjtörvény eredeti szabályai szerint a nyugdíjak ma is értékállóak és arányosak lennének. Ezt a törvény három összehangolt jogintézménye biztosította: a valorizáció, az indexálás, és a járulékmaximum. Átmeneti kiegyenlítő szerepet kapott egy negyedik elem: a degresszió. Az eredeti háromból kettőt a vegyesen ár- és béremelkedéshez kapcsol indexálást, és a maximális havi nyugdíjösszeget dinamikusan szabályozó járulékmaximumot megszüntettek. A valorizáció eredeti formájában megmaradt, ezzel a kezdő nyugdíjszint aránytalan emelkedése az értékállósági egyensúlyt felborította. Megmaradt az átmeneti funkcióként alkalmazott degresszió, de a mai formája értelmetlen. A 2000-es évek elején a pénzügypolitika , illetve az adórendszer, úgy alakította az aktív keresők bérezését, hogy a megállapított nyugdíj bizonyos esetekben több lett a nettó fizetésnél. Ekkor vezették be az átalányadó mellé - nettósítás - az átalány járulékfizetést - jáéruléktalanítást. Ettől kezdve a dolgozó nyugdíjasok gyakorlatilag dupla járulékot fizettek. Ennek a felszámolása a nyugdíjasok járulékának megszüntetésével megtörtént. Nincs másra szükség, mint az egyéb elemek eredeti összhangjának visszaállítására.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2020.01.27 16:18

Orbán olyan széles mozdulattal fogja lesöpörni az asztalról az összes nyugdíjjal kapcsolatos felvetést, hogy azokat a javaslattevők órákig kereshetik majd az egész teremben a padlón.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html