A nyugdíjasok adózása miatt sújthat le a NAV - itt a figyelmeztetés

Január 1-től változtak a nyugdíjasokra vonatkozó adózási szabályok a munkahelyeken, ha egy dolgozó öregségi nyugdíjassá válik, de folytatja munkaviszonyát. A szabályozás sok esetben nem egyértelmű esetekben, például hogyan kell őket állományban tartani, vagy miként mehetnek a nyugdíjasok táppénzre. Az Adó.hu összefoglalója próbálja egyértelműsíteni a tennivalókat.
Szabó Dániel, 2019. február 20. szerda, 10:28
Fotó: Getty Images

Az országot feszítő munkaerőhiányt kívánta a kormány orvosolni a 2017 nyarán bevezetett nyugdíjas szövetkezeti rendszerrel, amely közvetítőként segítette volna az idősek visszafoglalkoztatását kedvezményes adózási lehetőségekkel, melyeket a munkaadók élvezhettek volna. A rendszer nem hozta el a várt áttörést, mert bár az optimista szakértők - az alacsony juttatások miatt is - arra számítottak, hogy az idősek akár 660 ezres létszámban jelenhetnek meg a munkaerőpiacon (Kósa Lajos egykori miniszter 1 millió embert vizionált), végül a nyugdíjasoknak csak a töredéke tért vissza a dolgozók közé - ahogy arról korábban írtunk.

A rendszert ezért tavaly átalakították, a munkáltatóknak már nem kell a szövetkezetekkel szerződniük: az év elejétől nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie a munkáltatónak a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített munkatörvénykönyv (Mt.) szerinti jogviszonyban elért kereset után, a nyugdíjasnak pedig csak a 15 százalékos szja vonódik le a béréből.

Viszont az új rendszer - épp az adókedvezmények miatt - vonzó lehet mind a dolgozóknak, mind a foglalkoztatóknak, hogy akár a már évek, évtizedek óta ott dolgozókat átjelentsék nyugdíjasnak, ha az öregségi juttatás jogszabályi feltételei adottak és aztán újra státuszba vegyék vissza az érintettet. Ugyanakkor itt nemcsak egy kategóriaváltozás történik, hanem a munkáltatóknak más módon is kezelniük kell az állományban az öregségi nyugdíjasként foglalkoztatottakat, mint minden adózási szabály esetében, a hibázás könnyen NAV-bírságot hozhat. Az Adó.hu ezért az ezzel kapcsolatos kérdéseket próbálja megválaszolni.

Ezt érdemes megfontolni

Cikkükben először is tisztázzák, hogy saját jogú nyugdíjasnak minősül az, aki öregségi nyugdíj részesül - itt a nők 40 korkedvezményes státusz is ennek számít -, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított nyugdíjsegélyt kap, illetve egyházi jogi személytől kap nyugdíjat vagy emelt járadékot, vagy valamely más EGT-tagállam szabályai szerint jár neki a nyugdíj. Ha valaki ennek megfelel és erről a szakhatóság kiállította a határozatot is, akkor a munkáltatónak  a T1041-es nyomtatványon ki kell őt jelentenie a munkából. Mintha normál kilépés lenne, le kell zárni a tb-kiskönyvet, mivel innentől a társadalombiztosítási levonás már nem történik meg, az egészségügyi ellátásra a nyugdíj miatt lesz jogosult a dolgozó.

Viszont a kijelentés után nem szükséges újra beléptetni a dolgozót, mert a munkaviszonya nem szűnik meg. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a 08-as nyomtatványon kell jelezni. Erre azért van szükség, mert az szja-levonás miatt az adóhatóságnak tudnia kell a munkaviszonyról.

Ha a nyugdíjas újonnan áll munkába, akkor a Munka törvénykönyve szerint kell beléptetni, szerződést kell vele kötni, tájékoztatni a munkakörével járó kötelezvényekkel, munkaidő-nyilvántartását pedig vezetni kell. A szabadság pedig szintén Mt. szerint jár neki.

Fontos kérdés még az is, hogy ha a tb-levonás megszűnik, jogosult-e az idős dolgozó a táppénzre: ez esetben fontos tisztázni, hogy szinte semmilyen ilyen ellátásra nem jogosult. Ha valaki év közben lesz nyugdíjas, akkor az öregségi nyugdíjára jogosultság időpontjától számított 3 napon belül jár még neki a fizetett betegszabadság. Az egészségügyi ellátást ettől még saját jogú nyugdíjasként kapnia kell.

Azt is érdemes tisztázni, hogy mivel az ilyen nyugdíjas foglalkoztatásnál nincs nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége, az elért Mt. alapú jogviszony esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíjfizetést. Viszont a megbízási szerződések esetében, ha nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, akkor viszont a keretösszeg elérése után fel kell függeszteni a nyugdíjat.

A szakportál emellett egyéb felmerülő kérdésekre is választ ad, melyeket a linkre kattintva olvashat el.

HOZZÁSZÓLÁSOK