Jövőre 3 százalékos emelést tervezett be a büdzsébe a kormány, ez azonban nem jelenti azt, hogy az idei és a jövő évi átlagnyugdíj között ekkora különbség lesz - írja az mfor.hu. A 2021-es költségvetési törvényjavaslatból ugyanis kiderül, hogy az induló nyugdíjak eltérítik ezt a mutatót. Az elmúlt évek bérrobbanása miatt nagyobb induló nyugdíjjal számolhatnak azok, akik most mennek nyugdíjba, mint azok, akik pár évvel ezelőtt léptek be a nyugdíjrendszerbe.

Olyan erős ez a hatás, hogy a kormány számításai szerint a normál nyugdíjemelésen felül további 1,5 százalékos többletet kell "cserélődési hatásként" figyelembe venni. Vagyis az idei átlagnyugdíjhoz képest a jövő évi 4,5 százalékkal lesz magasabb, amiből 3 százalékot tesz ki a rendes nyugdíjemelés, 1,5 százalékot pedig az induló nyugdíjak miatti többlet. Mivel a 1,5 százalékot a teljes nyugdíjas táborra vetítik ki, nem is adja vissza pontosan, mennyivel léptek el az új induló nyugdíjak a korábbiaktól: a torzító hatás tehát még jelentősebb.

A következő években egyébként a tervezett infláció mértékét meghaladóan folyamatosan emelkedik a nyugdíjkassza kiadása, úgy, hogy közben a GDP-ből való aránya csökken. Az előbbire a cserélődési hatás, valamint a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a magyarázat, utóbbira pedig a nyugdíjkorhatár emelése, valamint az, hogy a kormány szerint a gazdaság 4 százalékot meghaladó ütemben tud növekedni az előttünk álló időszakban.

Az állami nyugdíjkiadások a GDP-hez mérten a 2016-os 9,7 százalékról csökkennek 8,3 százalékra 2030-ra, majd akkor beáll egy fordulat, és 2040-re már 10,5 százalékot tartalmaz a kormány kivetítése.