A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló nemcsak egyre szélesebbre nyílt az elmúlt 10 évben, de a társadalom alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétege gyakorlatilag semmit nem tudott előrébb lépni egy évtized alatt sem, amennyiben a legfontosabb fogyasztási termékeiket tartalmazó kosarat vizsgáljuk. Hiába volt az elmúlt években jelentős mértékű minimálbér- és hiába inflációhoz kötött a nyugdíjemelés, ez csak szinten tartásra elegendő az alaptermékek drágulása miatt - összegzi a fogyasztói árak változását, az egészségügyi kiadásokat és a bérek, valamint a nyugdíjak változását vizsgáló elemzése eredményeit az Mfor.hu.

A lap azt vette figyelembe, hogy a privátbankár.hu az élelmiszerárak alakulását vizsgáló Árkosár-felmérést készít már 13 éve, melyben 30 élelmiszer árának változását követik nyomon rendszeresen, három hazai hipermarket egy-egy egységében. Ezt vetették össze az átlagos nyugdíjakkal, valamint a bérek változásával, hogy megállapítsák, hogyan változtak az egyes csoportok megélhetési lehetőségei.

Kapcsolódó

A leginkább ebből az látszik, hogy az átlagbérek emelkedése miatt a dolgozók helyzete javult, de a minimálbérből vagy nyugdíjból részesülők életminősége viszont stagnált, esélyük sincs a gyarapodásra.

A nyugdíjasok esetében ennek oka, hogy a Fidesz-KDNP-kormány 2010-es hatalomra kerülése után megváltoztatta a nyugdíjszámítás metódusát, a béremelkedés ütemét is figyelembe vevő svájci indexálás helyett kizárólag a várt inflációhoz kötötték az évenkénti nyugdíjemelés mértékét. Valamint bevezették a nyugdíjkorrekciót, amely a költségvetésben becsült infláció esetleges vártnál nagyobb növekedését egyensúlyozza ki egyösszegben, majd egy rendszeressé váló emeléssel. Összesítésük szerint míg 2010-ben a nagybevásárlást még 14 914 forintból elintézhették az idősek, addig idén erre az eddig eltelt hónapok átlaga alapján már 21 499 forintot kellett költeniük. A növekedés mértéke 44,1 százalékos, ami egyébként jócskán meghaladja a teljes fogyasztói kosár alapján számolt kumulált inflációt.

A nyugdíjasok esetében azt is megvizsgálták, hogyan változtak az egészségügyi kiadásaik is, mivel az a KSH mérésében nem szerepel. Arra jutottak, hogy a 10 évvel ezelőtti 6943 forintos tétel mostanra 11 522 forintra emelkedett. Vagyis majdnem háromszor több kiadást jelent az egészségügy a nyugdíjasok számára, mint egy aktív személynél.

Ha ezt is beleveszik a kalkulációba akkor az látszik, hogy míg az élelmiszerárak inflációját kiegyenlítette a nyugdíjemelési rendszer, amikor az egészségügyi kiadások is beleesnek a lattba, akkor minimálisan még romlott is a helyzetük.