Erre kényszerül a 200 ezer alatti nyugdíjból élők tömege Magyarországon

Becslések szerint legalább kétszázezren lehetnek azok a 65 év felettiek, akik munkát vállalnak, hogy kiegészítsék nyugdíjukat, ez a szám pedig a jövőben nőhet is a január elsejétől hatályba lépett adó- és járulékváltozások következtében - olvasható a portfolio.hu összeállításában. A lehetőségek azonban szűkek, a munkaerőpiacon többnyire fizikai munkát kínálnak az időseknek.
K. Kiss Gergely, 2019. október 28. hétfő, 13:57
Fotó: Napi.hu

Idén a nyugdíjasok foglalkoztatása minden eddiginél előnyösebbé és könnyebbé vált a munkáltatók számára" - mondta a portálnak Farkas András nyugdíjszakértő. A nyugdíj melletti munkavállalás ugyanis a versenyszférában a Munka Törvénykönyve szerint csak 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettséggel jár. A munkáltató pedig teljes mértékben mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Így összesen 19 százalékkal olcsóbb 2019. július 1-től nyugdíjast foglalkoztatni, mint egy nem nyugdíjast. A szabályok részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesek.

Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének (NYPOE) elnöke szerint keresőtevékenységet a biztosítási jogviszonyban lévők közül 168 262 nyugdíjas folytat. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy van, aki őstermelőként keres pénzt a nyugdíj mellett vagy van, aki vállalkozóként dolgozik, nagyjából 200 ezerre tehető azok száma, akik nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak.

Vagyis a 65 évnél idősebb korosztály nagyjából 10 százaléka vállal valamilyen munkát, hogy kiegészítse nyugdíját. Erre pedig sokan rá is szorulnak. Az Államkincstár adatai alapján ugyanis a medián nyugdíj összege 117 500 forint, vagyis nagyjából egymillió magyar nyugdíjas van, akinek a havi nyugdíja nem éri el ezt az összeget. A nyugdíjas társadalom hatalmas többségének, 87 százalékának a nyugdíja 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik" - mondta Farkas András.

Milyen lehetőségei vannak a dolgozni vágyó nyugdíjasoknak?

A nyugdíjas szövetkezeteknél többnyire fizikai munkát kínálnak a 65 év feletti munkavállalóknak. A fővárosban például 2126 forintos órabérért keresnek targoncavezetőt, éjszakai és nappali műszakban foglalkoztatnának logisztikai csomagfeldolgozót, és van, ahol összeszerelő munkatársat keresnek óránként 1470 forintért. Többnyire visszatérő elem, hogy a feltételek felsorolásánál öregségi nyugdíjas jogviszony mellett elvárás a jó fizikum és a jó teherbírás is. Sok helyen pénztárosként, árufeltöltőként, takarítóként foglalkoztatnák a nyugdíjas munkavállalókat.

Nagyon szűkek a lehetőségek. Budapesten még ki lehet fogni jó ajánlatokat, asszisztensi vagy ügyintézői pozíciót, de vidéken nagyon nehéz a helyzet. Aki nem jön ki a nyugdíjából, annak nem marad más választása, hiába beszél esetleg nyelveket, szerzett diplomát, most elmegy bolti eladónak vagy takarítani - mondta Karácsony Mihály, hozzátéve, sok nyugdíjas most szembesül azzal, hogy annak idején nem jelentették be őket, ezért jóval kevesebb öregségi nyugdíjat is kapnak.

A portfolio.hu felhívja a figyelmet, hogy például a kereskedelmi láncoknál örömmel alkalmaznak nyugdíjas dolgozókat, akik bizonyos pozíciókban megoldást jelentenek a munkaerőhiányra  a nyugdíjasok foglalkoztatása. További adalékként kiemelik, hogy az OTP Bank csaknem 9600 munkavállalójából közel 300 nyugdíjas, akik többek között a fiókhálózatban, a Contact Centerben, a háttérműveleti területeken, a könyvelésen, a hr-en, illetve a hitelengedélyezési területen dolgoznak. A bank szerint évek alatt összegyűjtött tudásuk, tapasztalatuk és bölcsességük felbecsülhetetlen érték a szervezet számára, ezért amennyiben egy nyugdíjas kollégánk nyitott a továbbfoglalkoztatásra, kifejezetten örülünk, ha bankunknál dolgozik tovább.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

werinter, 2019.10.29 11:49

És azokkal mi lesz akik aktív dolgozóként, teljes állásban dolgozva keresnek havi nettó 200 ezer alatt? Őket ki fogja kompenzálni? És ez nem kis réteg, a munkavállalók több, mint fele nem visz haza ennyit egy hónapban. És nekik ráadásul nincs ott biztonsági tartalékként a nyugdíjuk...
És különben is miért a nyugdíjasoknak kell dolgozniuk? MIért nem lehet munkát adni azoknak akik aktv korúak és nincs lehetőségük dolgozni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

werinter, 2019.10.29 11:49

És azokkal mi lesz akik aktív dolgozóként, teljes állásban dolgozva keresnek havi nettó 200 ezer alatt? Őket ki fogja kompenzálni? És ez nem kis réteg, a munkavállalók több, mint fele nem visz haza ennyit egy hónapban. És nekik ráadásul nincs ott biztonsági tartalékként a nyugdíjuk...
És különben is miért a nyugdíjasoknak kell dolgozniuk? MIért nem lehet munkát adni azoknak akik aktv korúak és nincs lehetőségük dolgozni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csakazigazat, 2019.10.29 06:30

Majd ha felemelik a nyugdíjkorhatárt akkor nem nyugdíjasként fog továbbdolgozni az ember a haláláig ! Megy a felmérés ezerrel, hogy mennyien dolgoznak nyugdíjuk után, mert bírják és olyan marha egészségesek ! Ok tudom kevés a nyugdíj. Igen de van akiknek több a keresete akkor ha nem megy nyugdíjba , de mégis elmegy mert kettő legyet akar ütni egy csapásra , nyugdíj és nyugdíj melletti munka ! Ezzel segítik a kormányt abban, hogy láthassák azt, hogy lám milyen fittek a nyugdíjasok, még utána is tudnak dolgozni ! A terv a 67 év előreláthatólag !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2019.10.28 22:52

@MaTar:
Szomorú, de mennyire, hogy ha még azt sem tudod, hogy feketén dolgozol-e vagy sem.
Mindenesetre, ha a pénz mellé nem kapsz papírt is, kezdj el gyanakodni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2019.10.28 21:31

Szomorú, hogy a "nem bejelentés" vagy "a ki nem fizetett munkabér" nyugdíjhátrányait a munkavállalónak kell viselnie. Arra ugyanis nincs lehetőség, hogy a mulasztó foglalkoztató helyett valaki saját maga megfizesse a járulékot, megóvja jövőbeli jogosultságát. Napjainkban már az elévülési időn belül is igen ritkán van arra lehetőség, hogy a hatóságok egy elmulasztott bejelentést pótoltassanak. Van viszont legalább öt féle adminisztratív lehetőség arra - igaz ebből 3 elektronikus -, hogy a bejelentés megtörténtéről a foglalkoztatott meggyőződjön. Hogy az elmulasztott vagy alacsonyabb járulékkal történt bejelentést sikerül pótoltatni vagy sem, az más kérdés. Viszont...: megnyugtató, hogy a 200 ezer alatti nyugdíjasok jövedelemkiegészítésére egyre több lehetőség van. Arra nincs valami ötlet, hogy a havi 200 ezer nettó alatti teljes munkaidősök hogy oldják meg?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html