Nyugdíj: mutatjuk, kik járnak jól, ha többletmunkát vállaltak

Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy amennyiben egyidejűleg két biztosítási jogviszonyban áll, és ezekből a jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizeti, úgy abban az esetben ezek az időszakok a majdani nyugdíjazáskor kétszeresen lesznek-e beszámítva szolgálati időként. Az Adózóna.hu megadta a választ.
K. Kiss Gergely, 2018. július 31. kedd, 14:34

A nyugdíjtörvény 43. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni, valamint ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet figyelembe venni. Tehát az adott időszakra csak egyszeresen lehet szolgálati időt szerezni - figyelmeztet a portál.

Ezen általános szabálytól eltérően, egy jól meghatározott személyi körnek viszont lehetősége nyílik, hogy ugyanazon időszakban fennállt jogviszonyok alapján, úgynevezett kiegészítő szolgálati időt szerezhessen. A 43/A §-a ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi dolgozók esetében - a megállapított tényleges szolgálati időn túl - kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek, a munkáltató által munkaórában igazolt napi 8 óra alapulvételével átszámított időtartamát.

A többletmunkával szerezhető szolgálati idő azonban nem terjed ki valamennyi egészségügyi dolgozóra egyaránt, ugyanis a jogszabály arról rendelkezik, hogy kizárólag a külön törvényben meghatározott többletmunkavégzés jogosít kiegészítő szolgálati időre.

A többletmunka vállalás lehetőségére, illetve annak feltételére külön szabályozás: a 2003. évi LXXXIV. törvény nem általánosan mindenkire kiterjedően, hanem "eltérően" rendelkezik. Ez ugyanis konkrétan megjelöli, hogy az önként vállalt többletmunkát csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó, azaz a munkaviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a közszolgálati jogviszonyban és a szolgálati viszonyban álló egészségügyi dolgozó vállalhat. Ez pedig azt jelenti, hogy az úgynevezett szabadfoglalkozású, illetve az egyéni egészségügyi vállalkozó és a társas vállalkozó egészségügyi dolgozóra nem terjed ki, ezért e személyek esetében a "többletmunka" alapján többlet szolgálati idő sem vehető figyelembe.

A kiegészítő szolgálati időt a nyugellátás összegének az alapjául szolgáló átlagkeresetből történő meghatározása során kell figyelembe venni, tehát ezzel a plusz szolgálati idővel a nyugdíj mértéke kerül növelésre. A kiegészítő szolgálati idő csak a 2004. május 1-jét követően végzett többletmunkára állapítható meg, az azt megelőző időtartamra nem. A többletmunka időtartamát minden esetben a munkáltatónak kell igazolnia - írja az Adózóna.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK