Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nyugdíjemelést 2010 óta az inflációhoz kötik és a bérek elmúlt években mutatott robbanásszerű növekedését nem követik a nyugdíjak. Ez azt is eredményezte, hogy 2018-ra 10 éves csúcsra ugrott a nyugdíjasok körében a szegények aránya. A folyamatok hatására egyre jobban nyílik szét az olló a kétféle juttatás között - olvasható a portálon.

A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2018 című összefoglaló kiadványában megyei lebontásban is ismertetik a tavalyi átlagos nyugdíjakat, melyek mutatnak némi átfedést a nettó bérek alakulásával. Pontosabban: a legnagyobb átlagos juttatást a fővárosi nyugdíjasok kapták tavaly, 154 ezer forintot, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők, 115,6 ezer forintot.

Ez az információ annak fényében egyáltalán nem meglepetés, hogy ugyanitt a legmagasabb és a legalacsonyabb az átlagos nettó bér is, nyugdíjba vonuláskor pedig a juttatás meghatározásakor a kereseteket is figyelembe veszik.

Alig kapnak nagyobb nyugdíjat a szabolcsiaknál a Bács-Kiskun megyében élők, 115,9 ezer forintot, a harmadik legkisebb nyugdíj pedig Békés megyéhez kötődik, 116,2 ezer forint. A rangsor elején Budapest mögött jócskán leszakadva áll Fejér megye 134,2 ezer forinttal, mögötte a dobogó harmadik fokán pedig Pest megye 134 ezerrel.

Mivel tavaly a KSH még csak régiók szerint közölte az ellátások nagyságát, éves összehasonlítást is csak ez alapján tudott tenni az mfor.hu. Eszerint a legkisebb, 4,4 százalékos nyugdíj-növekedést az észak-alföldi megyékben regisztrálta a KSH, a legnagyobb, 5 százalékos emelkedésnek pedig Budapesten örülhettek. Mivel a 2018 januári nyugdíjemelés ennél alacsonyabb, 3 százalék volt, a KSH vélhetően figyelembe vette az évközi korrekciókat, egyszeri juttatásokat is. Vagyis nemcsak a nettó bérek terén szakad szét az ország, de lassú ütemben a nyugdíjak terén is mélyül a szakadék.