Nők 40: ezek a szolgálati idők nem vehetők figyelembe!

Igen sok nyugdíj előtt álló hogy körében okoz zavart, hogy mely időtartamok nem számítanak be a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges szolgálati időbe. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalót írt a Nők 40 2020-ban hatályos feltételeiről és egyebek közt erre a fontos kérdésre is kitért.
K. Kiss Gergely, 2020. január 8. szerda, 15:25
Fotó: Shutterstock

A nők kedvezményes nyugdíjának két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell: legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni.

A legtöbb félreértést e két időbeli feltétel okozza, pontosan amiatt, hogy ennek a két feltételnek együtt kell érvényesülnie - olvasható a nyugdíjguru.hu-n.

Mindenképpen meg kell szerezni a legalább 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a legalább 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.

Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.

Ami mindenképp kimarad

A kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok - amelyek egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülnek - a következők:

  • a tanulmányi idő (sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a Nők 40 szempontjából nem minősül jogosító időnek),
  • a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,
  • a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,
  • a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,
  • a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,
  • a passzív (a TB biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett - fizetés nélküli szabadság más szabályok szerint szolgálati időnek minősülő része.

Így lehet bukni a szakmai gyakorlatot

A tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a tb-nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.

További részletek a nyugdíjguru.hu oldalon

HOZZÁSZÓLÁSOK