"A nyugdíjasokat el kell tartani!" - így húznák ki a rendszer méregfogát

Hiába bíznak abban sokan, hogy nyugdíjas éveikben is dolgozni tudnak majd, számos tényező rontja a magyar nyugdíjasok munkavállalási esélyeit. Márpedig hamarosan akár negyedszázadra is nőhet a nyugdíjban töltött élettartam. Sajnos a magyar nyugdíjrendszer áttekinthetetlensége is erősen rontja az öngondoskodási motivációt – állítja Farkas András nyugdíjszakértő, a Biztosítási Szemlének adott interjúban.
K. Kiss Gergely, 2019. november 14. csütörtök, 14:41
Fotó: Napi.hu

Úgy nyilatkozott: a magyar nyugdíjrendszer semennyire nem nevezhető átláthatónak és előre tervezhetőnek. Senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie. Emiatt az állami nyugdíjrendszer motiváló ereje nulla, sőt, inkább negatív.

Az átláthatóság hiányát elsősorban az okozza, hogy a bruttó kereseteinkből nettó nyugdíjat számol a rendszer, emiatt olyan bonyolult számítás-sorozat szükséges a nyugdíj kiszámításához, amit földi halandó föl nem fog. A megoldás egyszerű: a világ összes fejlett nyugdíjrendszerének példáját követve át kell állítani a rendszert a bruttó nyugdíjszámításra. A bruttó keresetekből számított nyugdíj így maga is bruttó összegű lenne, vagyis adó- és járulékterhet viselne - ezzel egyúttal azt a méregfogat is kihúznánk, hogy a nyugdíjasokat "el kell tartania" az aktív korosztályoknak.

A bruttó szemlélet révén egycsapásra átláthatóvá és követhetővé válna mindenki nyugdíjvárománya, s végre az egyéni nyugdíjszámla bevezetése előtt sem tornyosulnának akadályok. Az összes fejlett nyugdíjrendszerben a nyugdíjak összege bruttó összeg, az utolsó mohikánok egyikeként a számunkra mindig is kiemelt példaként szolgáló Németország is fokozatosan átáll a bruttó-bruttó szemléletre - magyarázta Farkas András.

Mennyi a realitása,, hogy nyugdíjas éveikben még többen fognak dolgozni?

Az öregségi nyugdíjban részesülő kicsivel több, mint 2 millió ember közül a legutóbbi statisztikai jelentés (2019. október) alapján 115 ezren dolgoznak, ami jelentős növekedés a tavalyi létszámhoz képest. (A NAV adatai szerint ennél jóval többen: 220 ezren dolgoznak nyugdíj mellett munkaviszonyban, vállalkozó jogviszonyban, eseti megbízási és egyéb más szerződések alapján.)

Miután azonban a 65 év feletti magyarok arányszáma - ami pontosan tükrözi a lakosság öregedését - nagyon gyorsan nő (ma minden hatodik, 10 év múlva már minden negyedik, 2050 után pedig közel minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz), a munkaerő iránti égető igényt egyre nagyobb részben csak a nyugdíjasok köréből lehet majd kielégíteni. A valóságban egyébként még ennél is drámaibb a Magyarország területén tapasztalható demográfiai öregedés, hiszen a fiatalabb korosztályok tagjai közül több, mint 600 ezren tartósan külföldön dolgoznak, akiknek egyelőre eszük ágában sincs hazatérni, következésképpen a munkáltatóknak (a munkavállalás céljából engedélyezett ukrán, kínai, vietnami és hasonló migráció, valamint a nem dolgozó nők mellett) lassan valóban nem marad más toborzási forrása, mint a nyugdíjas társadalom.

A kényszerhelyzet nyilván egyre inkább ösztönözheti majd a nyugdíjasok felvételére a munkáltatókat, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon minden elvi tiltás dacára erősen rontja a nyugdíjasok esélyeit az alig leplezett életkori diszkrimináció. Emellett a legnagyobb munkáltató, az állam továbbra sem teszi lehetővé az állami alkalmazottak számára a nyugdíj mellett változatlan jogviszonyban történő további munkavégzést (a nyugdíj és az illetmény nem vehető föl együtt, a nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik a nyugdíja mellett - ha egyáltalán megkapja ehhez az előzetes kormányzati hozzájárulást).

Az sem mellékes tényező, hogy milyen egészségi állapotban éli meg valaki a nyugdíjas életkorát, és e tekintetben Magyarország különösen rosszul áll. Az időskorban várható további élettartamon belül ugyanis a várható egészséges élettartam tekintetében a legrosszabbak közé tartozunk az OECD tagállamai között (a nyugdíjkorhatár betöltésétől várható további élettartamunknak átlagosan csak az egyharmadát töltjük egészségben), s ez nyilván a legkeményebb korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek, bármilyen elszántan állította is valaki korábban, hogy a leendő nyugdíja mellett tervezett munka révén győzi majd le a jövő anyagi nehézségeit.

Mindezek alapján az a sokak által hangoztatott megoldás, amely szerint az időskori anyagi gondokat majd a nyugdíj melletti munkavállalással oldják meg, a legtöbb esetben egyszerű önbecsapás, veszélyes illúzió - írja a Biztosítási Szemle.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MaTar, 2019.11.15 10:18

A bruttó keresetből történő nyugdíjmegállapítást a jelenlegi nyugdíjtörvény 2013-tól bevezette volna. Nyilvánvalón ezzel egyidejűleg megszűnt volna a megállapított nyugdíjak szja mentessége és a korábbi nyugdíjak bruttósításáról is intézkedni kellett volna. Ezzel viszont egyértelművé válhatott volna, hogy a nyugdíjasok is fizetnek adót, de élvezhették volna az szja-hoz kapcsolódó adókedvezményeket is. (A járuléktanítás későbbi nyugdíjcsökkentő találmány. Ezzel gyakorlatilag a nyugdíjasok az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék mellett még munkaerőpiaci járulékkal is terheltek mind a mai napig.) Kicsit bonyolítja a jelenlegi helyzetet, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló kereset szja-val, járulékkal történő csökkentése nem a ténylegesen megfizetett összeg alapján, hanem a nyugdíjtörvény szerinti külön számítási szabályok szerint történik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

stat, 2019.11.15 08:25

A bruttósítás a mai idősek emlékezetében negativ kicsengésű. Ugyanis az l988 január 1  után nyugdijba vonulók bérét az 1988 előtti évekből  nem lehetett figyelembe venni. Köszönhetően annak, hogy előző években volt a bér bruttósitás. Azok akik valamilyen oknál fogva - betegség, egyéb - váltottak, keresetük csökkent rosszul jártak. Ezeken segitett a Gyurcsány-Bajnai kormány, hogy kiemelt nyugdij emelést kaptak.Az,  hogy a fejlettebb országokban miként próbálják megoldani az idősek nyugdiját, például a kiemelkedő különbségek csökkentését, nálunk nem válik be, mert nálunk van a bölcsesség köve:)Véleményem továbbra is, az idős embernek aki egyébként is érzékenyebb, - és ha nem is született királyi ágyban vagy legalább gazdagnak - megalázó az "eltartott".   
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2019.11.14 22:00

Tetszik, nem tetszik, aki a létfenntartásához szükséges javakat nem aktuális közreműködéssel szerzi meg, az eltartott. Eltartott a bankbetétje kamataiból élő, a részvény osztalékokból magát fenntartó, az ingatlanát, mezőgazdasági földterületét hasznosításra átengedő... és sorolhatnám tovább. Nincs ezzel semmi gond., csak egyenlően kell őket értékelni. A nyugdíjrendszernek meg alapvető feltétele, hogy negyven ötven év múlva is megfelelő létfenntartást biztosítson az akkori gazdasági követelmények megfelelően. Könnyű átláthatóságot vele szemben az várjon el, aki ilyen időtávlatra pontos prognózisra képes. A magyar nyugdíjrendszer egyébként átlátható. Akarat kérdése volna, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla minden hónap 13-án jelezze az addig megszerzett és rögzített jogosultságon alapuló ellátás aktuális összegét. Semmivel sem bonyolultabb mint az elszámolási egységek napi értékének közzététele a hasonló célt szolgáló egyéni számlák esetében. És ez nem csak a nyugdíjra, a táppénzre, a csed-re és minden más egyéb keresetpótló tb. ellátásra is igaz. Az alapadatok folyamatosan rendelkezésre állnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

stat, 2019.11.14 19:47

A pénz mellett az sem ártana, ha az "eltartott" szót törölnék az idősekkel kapcsolatban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html