Elmúlt 64 éves? - Ezzel számolhat 2020-ban

A nyugdíj összegének kiszámítása minden évben a gyakran ismétlődő kérdések között szerepel, e témát tekintette át cikkében Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.
K. Kiss Gergely, 2020. január 15. szerda, 18:38
Fotó: Napi.hu

Az öregségi nyugdíjhoz az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. - figyelmeztet a szakértő az Adó.hu-n megjelent cikkében.

Ez az időszak 2020. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az úgynevezett életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni. Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

A nyugdíjszámítás folyamata

  • Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek úgynevezett nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításánál. A nettósítás két szakaszban történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj pénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék - azaz teljes körűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  • Valorizálás, azaz szintre hozás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már bő három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan "egy az egyben" beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2020-ban elért jövedelemmel. A szükséges kiegyenlítést, szintre hozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A nyugdíjtörvény szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2020. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek majd kihirdetésre.

A 2020. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

  • Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe. Egy bizonyos összeghatár ( az ún. degressziós sávhatár) feletti jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A nyugdíjtörvény szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

a 372.001 - 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

  • Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A nyugdíjtörvény 2. számú melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

További részletek az Adó.hu-n.

HOZZÁSZÓLÁSOK