Vízválasztó a nyugdíjkorhatár után - így növelhető meg az ellátás!

Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésével még nem kíván nyugdíjba menni, kérheti az ellátása rögzítését, azaz folyósítás nélküli megállapítását. A nyugdíjrögzítés indokairól és előnyeiről Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a TV2 Mokka című műsorában.
K. Kiss Gergely, 2020. február 22. szombat, 15:44
Fotó: Getty Images

Nagyon sokan szeretnének magasabb nyugdíjat, amit kétféle módszerrel is lehetővé tesz a nyugdíjtörvény - figyelmeztet a szakember.

Ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárát, de még nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont szeretné tudni, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.

A nyugdíjrögzítés lényege az, hogy amikor az érintett később ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, az akkor megállapított öregségi nyugdíj helyett választhatja a rögzített nyugdíj (időközi esedékes emelésekkel növelt) összegének a folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Mellékfeltétel, hogy az érintett legalább 20 év szolgálati időt szerezzen, de ennyit általában megszereznek a korhatárt betöltők Magyarországon.

Ekkor lehet kérni, hogy állapítsák meg folyósítás nélkül a nyugdíjat, amit aztán ezen az összegen rögzítenek. Az érintett ennek révén védelmet szerezhet a jogszabályi változások esetleges negatív következményeivel szemben, hiszen a nyugdíja legalább a nyugdíj rögzítése során meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított nyugdíjösszege alacsonyabb lenne a már rögzített összegnél (és időközi emeléseinél).

Ha valaki a rögzítés után még minimum egy évig tovább dolgozik és mondjuk nem 65, hanem 67 évesen kéri a nyugdíját, akkor választhat, hogy a rögzített nyugdíját akarja megkapni - amit rendszeres évenkénti nyugdíjemeléssel megnöveltek - vagy pedig új megállapítást kér és ha az magasabb összegű, akkor dönthet amellett is. A rögzített nyugdíj akkor jelenthet tényleges védelmet ha a gazdasági növekedés lassul és a bérdinamika visszaesik.

Ezzel szemben, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbdolgozik, a jelenlegi rendszer alapján biztosan magasabb ellátáshoz juthat!

Például, ha az érintett a korhatár betöltése után munkaviszonyban marad és szerez egy hónap szolgálati időt, akkor plusz fél százalékkal nőhet a nyugdíja. Ha két hónapot dolgozik egy százalékkal, ha egy évet dolgozik már 6 százalék, két év után pedig már 12 százalékkal magasabb juttatásnak örülhet majd - magyarázta Farkas András.

HOZZÁSZÓLÁSOK