A nyugdíjas szülő, vagy a gyerek a fontosabb? - Meglepő adatok érkeztek

A szülői minta is hatással van öngondoskodási stratégiánkra – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából. A reprezentatív felmérés azt is felszínre hozta, hogy a 18-59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni szüleiket, de nincs rá pénzük. Eközben a gyerek jövőjéről való gondoskodás minden második embernél még az öngondoskodási vágyat is felülírja.
K. Kiss Gergely, 2018. október 24. szerda, 14:44
Fotó: Shutterstock

Kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén? A szülők - mint annyi minden másban - az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát. A Groupama megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Ragadós a szülői példa

A jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlanbefektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

Sokan kritikusak is

A kutatás kitért arra is, hogy mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről? A válaszadók 55 százaléka mondta, a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket

Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek. Ezeknek a plusz jövedelmeknek a nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik, de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12 százalék) is. Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét.

A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24 százalék) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre. A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

Ha azonban arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra, vagyis azokra, akiknek a szülei még élnek, és már felnőtt gyerekeik is vannak. Közülük háromból ketten támogatnak valakit, ez azonban túlnyomórészt a gyerek felé irányul, a szülőt legfeljebb a gyerek mellett segítik. Ezekben a családokban a legnehezebb előteremteni az idős korra félretett pénzt.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK