Idén március 21-én hatályba lépett az új valorizációs szorzókat tartalmazó kormányrendelet. A nyugdíjat az adott évben mindig a nyugdíjszorzó és az ún. valorizált kereset alapján állapítják meg, ezért jobban jár az, aki idén adja be a nyugdíjigénylést, mint aki már tavaly megtette ezt. 11,4 százalékkal nőtt idén a valorizációs szorzó - írja a Pénzcentrum.

Simonovits András szerint a korábbi években nyugdíjbavonultakat károsítja meg a rendszer: a kezdőjuttatás megállapításakor figyelembe vett szorzóból adódó egyenlőtlenséget a rendszer nem tudja korrigálni a következő években.

A kormány erőlteti a nettó reálbérek emelését, viszont az árindexált nyugdíjak rendszere egyszer s mindenkorra rögzíti a kezdő nyugdíj reálértékét. Simonovits szerint ez konzerválja az igazságtalanságokat.

Hiába állna meg teljesen a 2016 óta tartó bérrobbanás 2019-ben, a 2018 után induló nyugdíjak legalább 28 százalékkal magasabbak lesznek, mint 2017 előtti társaik.

Ha viszont a reálbéremelés lelassul, akkor a járulékkulcsot újra növelni kell, és ez akár csökkentheti a nettó reálbéreket is, ami végül a nyugdíjak csökkenéséhez is vezethet. Megoldás jelenthet a jövőben, hogy mivel a havi nyugdíj leegyszerűsítve a nettó átlagkereset és a szolgálati időtől függő ún. járadékszorzó szorzata, ha ezt a jelenleg 2 százalékos szorzót ütemesen csökkentenék: 2020-tól 1,95-re majd 2021-ben 1,9-re, és így tovább.

Az biztos, hogy jelentős nyugdíjreformra van szükség, mivel ha nem alakítanak a jelenlegi rendszeren, az további igazságtalanságokat, hosszútávú veszteségeket okoz majd - tette hozzá.

Ugyan ezt a témát járta körül Farkas András nyugdíjszakértő is.