Az MNB egy egységes garanciarendszer felállítását is szorgalmazza, ami az OBA-hoz, BEVA-hoz hasonló biztonságot adna. Elképzelésük szerint a garancialimit más szektorokhoz hasonlóan 30 millió forint lenne tagonként - mondta el Windisch az eseményen. Az MNB célja az is, hogy rövid időn belül a pénztárak díjstruktúrákat is átszabja, az NGM segítségével a díjszabást vagyonarányossá alakítanák át, így nem lesz érdekelt a portfóliómenedzser állampapírokat tartani - írja beszámolójában a Portfolio.hu.

Az elnök ismertette a jelenlegi számokat is: 2,2 millió nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári tag van ma. Közülük viszont csak 47 százalék rendszeres tagdíj-befizető. A pénztári portfóliók fedezeti tartaléka 1417 milliárd forint összesen.

Arról is beszélt, hogy a piac koncentrált: öt egészségpénztár kezében van a piac 70 százaléka. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a top5 fedi le a piac 60 százalékát. Az intézmények száma csökken 2007 óta, de így nő az 1-1 helyen lévő tagok és a kezelt vagyon mértéke. Az MNB-nek ez új felügyeleti feladatokat ad: pénztári megfigyelési mechanizmusokat indítottak és terveznek elindítani. Több intézményt egyedileg értékelnek, de kockázatokra fókuszáló operatív célvizsgálatokat kezdtek el tartani. Januártól - a tervek szerint - napi szinten monitorozzák a befektetetési portfóliókat.

A jegybank kifogásolja azt is, hogy a pénztárak hosszú távú reálhozama továbbra is 3 százalék körül mozog, ami összefügg az állampapírok teljesítményével. Ennek oka pedig épp az, hogy közel 60 százalékban állampapírok vannak a portfóliókban. Ami azért is aggályos, mert más EGT-tagállamokban ez az arány alig 30 százalék, vagyis a hazai szint fele. Windisch szerint azért problémás az állampapír-túlsúly, mert ezeket a termékeket a lakosság magának is megveheti, vagyis alacsony a hozzáadott értéke a pénztáraknak.

A Portfolio arról számolt be, hogy Windisch hangsúlyosabbá tenné más befektetési eszközök tartását. A pénztárak például részt tudnának venni a tőzsdefejlesztésben is.

"Ha távol vannak a nyugdíjas évek, lehet nyugodtan kockázatot vállalni, hiszen a BUX-on is látszik, hogy ezek a kockázatok hosszú távon simulnak" - magyarázta meg, miért lenne érdemes a tőzsde felé fordulnia a pénztáraknak.

Problémának tartja azt is, hogy a tagok korösszetételében a 16-35 évesek körében a lefedettség 7 százalékra csökkent, pedig 2002-ben ez az arányszám még 13 százalék volt. Vagyis az idősödő tagokat nem pótolják fiatalabb pénztártagok. Szerinte aktív toborzásba kellene kezdeni.

A fotó forrása: Shutterstock.