Nyugdíj: meglepetés érheti, ha kevesebbet dolgozott

Mintegy 203 ezer magyar dolgozik részmunkaidőben. A 24.hu arra kereste a választ, hogy akiket így foglalkoztatnak, azoknak a munkában állása hogyan fog majd beszámítani a nyugdíjukba, éri-e őket emiatt hátrány majd idősebb korukban?
K. Kiss Gergely, 2018. március 20. kedd, 13:21
Fotó: Shutterstock

Az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalma az, ami ebből a szempontból fontos lehet. A jogszabály szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ - idézi a portál az Adózóna cikkét.

Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kellett alkalmazni. (Aki korábban dolgozott részmunkaidőben, annak a biztosítás teljes időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül.)

A jogszabály úgy szól, hogy meghatározott jogviszonyok esetében (ide tartozik többek között a munkaviszonyos teljes és részmunkaidő, a szövetkezeti tagság, egyéb jogviszonyok) foglalkoztatottaknál, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem kevesebb, mint az aktuális minimálbér, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Vagyis ha valaki részmunkaidőben dolgozott, de többet keresett így is, mint az éppen aktuális minimálbér, akkor a szolgálati időnél semmiképpen nem éri hátrány. 2004 óta azonban a többi részmunkaidős szolgálati ideje sem csorbul emiatt - hívta fel a figyelmet a nyugdíjguru.hu.

Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére kedvező, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 20 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami után fizette a járulékokat).

Két kivétel azonban akad: az őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, illetőleg a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell az arányosítást, vagyis az ő esetükben a nyugdíjjogosultság megítélése tekintetében is érvényesül az arányosítás, ha a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmük nem éri el a minimálbér összegét.

HOZZÁSZÓLÁSOK