Az idős társadalom igényeit így látja a kormány

A magyar társadalom elöregedése miatt a nyugdíjas korosztály valós igényeinek felmérése kapcsán fagatták Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert. Az idősellátásról, az érintettek helyzetének javítására, a gondozási díjakról is vallott helyette Rétvári Bence államtitkár.
Szabó Dániel, 2019. június 27. csütörtök, 13:14
Fotó: Getty Images

A magyar társadalom elöregedése egyre nagyobb problémát jelent az állam számára, amely úgy tűnik, hogy nem tud és nem is akar foglalkozni az idősek valós szükségleteinek felmérésével és kielégítésével. Pedig ma Magyarországon 1,8 millió 65 évnél idősebb ember él, közülük 1,3 millióan valamilyen korlátozottsággal - kezdte írásbeli kérdését az LMP-s Ungár Péter és Schmuck Erzsébet, melyet Káslerhez intéztek. Alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy mit kíván kezdeni a kormány azzal a helyzettel, hogy a gondozásra szorulóknak átlagosan két évet kell várakozni az idősotthonba való bejutásra, felük pedig előbb meghal, minthogy bekerülne.

Állítják, idén áprilisban már 27 ezren szerepeltek az idősotthonok várólistáin. Házi segítségnyújtásra 2019 februárjában 679-en vártak, májusban már 790-en, számuk tehát meredeken nő.

"A szociális ellátórendszer kiépített, minden települési önkormányzat számára kötelező feladat a házi segítségnyújtás, az étkeztetés és a családsegítés szociális szolgáltatás biztosítása" - kezdte válaszát Rétvári Bence, aki szerint a települési ellátás javítását hozhatja magával, hogy csökkentek az önkormányzatok terhei. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy 3 éve mentesítést kaptak a fenntartók a befogadási költségek alól, így a megmaradt forrásokat szolgáltatás- és kapacitásfejlesztésre fordíthatták.

Viszont a kormány célja nem feltétlenül az, hogy nyugdíjasellátó intézményekbe kerüljenek: inkább azt támogatják, hogy a sérülékeny csoportba tartozók, rászorulók minél tovább élhessenek saját otthonukban. "Az említett célnak megfelelően a szociális alapszolgáltatások fejlesztése valósul meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül" - magyarázta az államtitkár.

Az ellátóhelyek férőhelyeinek számára vonatkozóan pedig azt mondta, hogy míg 2010-ben 54 517 főre volt elég férőhely, 2018-ban ez a szám 58 565 fő. A politikus válasza alapján tehát májusban ennyi hely volt telített, amire várt a közel 27 000 fő.

A házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak létszáma 2010-ről 2018-ra 5764 főről 12 181 főre emelkedett, az ellátottak létszáma pedig 75 054 főről 2019. év elejére 88 598 főre nőtt. A magas gondozási intenzitás elismerése jeleként, a gondozási támogatás 1 főre jutó mértéke 145 ezer forintról, 210 ezer forintra növekedett - magyarázta Rétvári.

A kormány tervei között pedig azt írta, hogy 2021-27-es európai uniós többéves pénzügyi keretben történő tervezés során is az elsődleges céljaik között szerepel olyan projektek kialakítása, melyekben az idősellátás fejlesztése hangsúlyos. Viszont az Alaptörvényre mutogatva kiemelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Innentől kezdve biztosítottnak látja az idősek ellátását.

Szakértők viszont azt panaszolják, hogy házi segítségnyújtásban csak a rászoruló nyugdíjaskorúak 7 százaléka részesül, idősotthoni ellátásban pedig mindössze 3 százalékuk. Az előrejelzések szerint 2070-re már 2,7 millió nyugdíjas él majd hazánkban, és ezen belül nagyon gyorsan nő a 80 év felettiek száma, akiknek az ellátását át kell gondolni.

Az állami szereplők mellett vannak privát, fizetős intézmények is: 2019 januárjában az átlagnyugdíj összege 130 500 forint volt, így az egyedül maradt idősek, vagy a szegényebb rétegek általában nem engedhetik meg maguknak. A legtöbb idősotthonban a 25-35 négyzetméteres szobákért tízmillió forintokat kérnek, a havi ellátás pedig több százezer forintba is kerülhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK