Kutatás: elengedhetlen a nyugdíjas szülők támogatása

Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne a nyugdíjával kapcsolatban. A 18-29 éves korosztály arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit - foglalja össze kutatása eredményeit a Generali.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 18. kedd, 10:56
Fotó: Shutterstock

Egyre többen aggódnak a nyugdíjrendszer állapota miatt mind a piaci, mind a döntéshozói oldalon. Az egyik legkomolyabb probléma, hogy demográfiailag egyre inkább nő az időskori függőség: a KSH adatai szerint 2018 második negyedévében több mint 2,7 millió volt a gazdaságilag inaktívak száma, és bár a gazdaságilag aktív társadalom nő, az úgynevezett időskori függőségi ráta így sem mérséklődik. Az aktív korúakra jutó időskorúak száma tavaly megközelítette a 28 százalékot, ami azt jelenti, hogy 1000 aktív korú felnőttre csaknem 280 65 éves és annál idősebb nyugdíjas jut - ez az arány pedig az előrejelzések alapján folyamatosan emelkedni fog.

Egy másik fontos probléma, hogy folyamatosan nő a bérek és a nyugdíjak közötti olló: 2012 óta nőnek az átlagnyugdíjak, de tavaly csak nettó 124 ezer forint volt az ellátás átlagos havi mértéke. Ez átlagosan 37 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi átlagkereset, ami nettó 197 500 forint volt.

Az összképen az sem sokat javít, hogy a tervek szerint az állam idén másodjára oszthat nyugdíjprémiumot, amely átlagosan egyszeri 16 000 forintnyi plusz bevételt jelent az időseknek. Ezt 2007-ben a Bajnai-kormány vezette be, hogy az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíjat és a svájci indexálást (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörölték és ezt szánták kompenzációnak helyettük.

Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugdíjba vonuláskor az átlagokat tekintve is összébb kell húzni a nadrágszíjat, és azzal nem is tervezünk, hogy elöregedő társadalmunk egyre nagyobb terhet ró az aktív keresőkre, ami miatt csökkenhetnek majd a nyugdíjak, akkor is érthető, ha a fiatalok már most azzal terveznek, hogy a jövőben anyagilag támogatniuk kell majd nyugdíjas szüleiket - írja a Generali a kutatásáról.

A biztosító felnőtteket kérdezett arról, hogy idős családtagjaik iránt mennyire vállalnak felelősséget. A válaszolók több mint fele tervezi támogatni nyugdíjas szüleit, ötödük pedig már jelenleg is támogatja őket. A szüleiket támogatni tervező felnőttek között a 18-29 éves fiatalok több mint 70 százaléka tervez anyagi hozzájárulást.

A 30-59 éves korosztályban ez már csak 50 százalék. A két korcsoportban nemcsak a támogatásra való hajlandóság, hanem a támogatás rendszeressége és összege tekintetében is jelentős különbség van: míg a 18-29 évesek korosztálya a havi rendszeres támogatást preferálná, és átlagosan 29 800 forintot szánna erre a célra, a 30-59 éves korosztály átlagosan 19 600 forintot tartana reálisnak, csaknem 40 százalékuk pedig a havi rendszeres támogatás helyett inkább az alkalmankénti támogatás mellett döntene.

A nyugdíjak jelenlegi összege miatt is egyre nagyobb szükség mutatkozik a nyugdíjas szülők anyagi támogatására - idézik a közleményben Schaub Erikát, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatóját. "Bár a kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalabb generáció nyitott a szülei megsegítésére, érdemes időben gondolni a jövőnkre. Időben megkötött nyugdíjbiztosítással jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ami nagyobb anyagi biztonságot jelent, mintha kizárólag a gyermekünk hozzájárulására támaszkodnánk, így nagyobb anyagi biztonságban tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket, és ez a nagykorú gyermek számára sem jelent anyagi terhet" - véli a szakember.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK