Január eleje és szeptember vége között nagyjából 10 100 milliárd forint bevétel származott a hat legnagyobb köztehertípusból, vagyis a társasági és jövedéki adóból, a járulékokból, az áfából, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A tavalyi értéknél ez 1100 milliárd forinttal több az első kilenc hónapot nézve - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből, amely a Pénzügyminisztérium adóügyi összefoglalója kapcsán kérdezte Boros Imre közgazdászt. A lap szerint a 12 százalékos növekedés nem adóemeléseknek, hanem olyan tényezőknek köszönhető, mint a fizetések emelkedése és a bolti forgalom megugrása.

Utóbbi fenntartása az első Orbán-kormány minisztere szerint azért is fontos, mert számos kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot is. "Először is azt kell felmérni, milyen lehetséges bajokkal számolhatunk" - nyilatkozta a lapnak Boros, aki szerint az egyik legnagyobb fenyegetést a német gazdaság gyengébb teljesítménye jelenti.

"A németeknél a gép- és különösen az autógyártásban jegyeznek fel jó ideje kemény mínuszokat, ez pedig a magyar helyzetet is érintheti. Emellett a hazai építőiparban és akár a turizmusban is adódhat kormányzati feladat" - magyarázta a közgazdász, aki szerint az állam fejlesztési forrásokkal és olcsó hitelekkel támogathatja a németeknek kitett ágazatokat.

A lakossági fogyasztás gazdasági bővülést előidéző hatását szerinte fokozni lehetne kormányzati részről.

"Az egyik lehetőség ez ügyben a közszférában végrehajtandó ésszerű béremelés volna, de - az aránytalanságok kezeléséért - akár a nyugdíjaknál is végre lehetne hajtani bizonyos korrekciót" - vélekedett Boros Imre.

Boros mellett egyre többen törnek pálcát a nyugdíjak emelése mellett.

Boros Imre

Boros Imre 1947-ben született, magyar közgazdász, politikus. 1998-ban az első Orbán-kormányban az Európai Unió PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli minisztere lett, valamin 2001. februárjában és márciusában ideiglenesen a földművelésügyi posztot is betöltötte. Politikai pályafutását a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártban (FKGP) kezdte, majd 2001-ben a botrányok miatt kilépett és az MDF-ben kezdett politizálni. 2002 nyarán nyilvánosságra kerül hogy Boros Imrét 1989-ben a III/II-es csoportfőnökség főoperatív tisztjévé nevezték ki, száma: D-8. A napvilágra került ügynökmúlt miatt 2002 őszén kizárták az MDF-ből, parlamenti munkáját függetlenként folytatta.A közgazdász amellett, hogy a kormány részéről most is megbecsült szakértő jelenleg a sajtóban kémbankként hivatkozott Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának tagja.