Nyugdíjkorhatár: durva ellentmondásra derült fény
Markáns különbséget tárt fel a bank legfrissebb kutatása a megtakarítások, a nyugdíjba vonulás és az anyagi helyzet megítélését nézve. A biztos jövő index szerint a magyarok a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése ellenére, inkább korábban - átlagosan 57 évesen - hagynák abba a munkát (A nők 55 évesen, a férfiak 60 évesen). A mostani 30-as korosztály 21 százaléka pedig már 50 évesen tenné ugyanezt. A valóságban azonban arra számítanak, hogy átlagosan csak 69 évesen kezdhetik meg a nyugdíjas éveiket - ez 4 évvel haladja meg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt.
Minél fiatalabb valaki, annál magasabb nyugdíjkorhatárra tippel - figyelmeztetett Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákét felelős vezetője. A legpesszimistábbak a 30-asok, akik várakozásaik szerint átlagosan 71 évesen mennek majd nyugdíjba, míg az 50-esek még "csak" 67 éves korra számítanak. A válaszadók mindössze 3 százaléka tartja realitásnak, hogy 60 éves kora előtt képes lesz nyugdíjba vonulni.
Bár a vágyak a korai nyugdíjazásról szólnak, a kutatásból kiderül az is, hogy a válaszadók 78 százaléka arra számít, hogy nyugdíjasként is tovább dolgozik majd. Ezzel összefüggésben a jövőbeli egészségi állapotukat pozitívan látják: a megkérdezettek 44 százaléka gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz és mindössze 17-17 százalék számít arra, hogy megromlott egészsége miatt kórházi, vagy otthoni ápolásra szorul majd.
Ennek ellenére egészségükért nem sokat tesznek: 72 százalékuk nem megy táppénzre, hanem betegen is dolgozik, 55 százalékuk jár csak szűrővizsgálatra és mindössze 45 százalékuk sportol rendszeresen.
Havi 243 ezer a minimum
A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok véleménye szerint átlagosan minimum havi 243 ezer forint kell a kényelmes nyugdíjas évekhez. A válaszadók ellenpontként havi 100 ezer forintban jelölték meg azt az átlagos összeget, aminél kevesebből egy nyugdíjas már nem tud megélni. A többség arra számít, hogy a mostani lakásában lakik nyugdíjasként is, 48 százalékuk viszont attól tart, hogy ennek fenntartása problémát okoz majd.
Csúcson a lakossági megtakarítások - mire elég ez?
A megtakarítással rendelkezők tábora a 2017-es 63 százalékkal 70 százalékra nőtt a 30-59 évesek körében, miközben 37 százalékról 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek nincs semmilyen tartaléka - magyarázta Kuruc Péter. A K&H szerint a megtakarítással rendelkezők tartalékainak átlagos összege 1,2 millió forintra rúgott. Ugyanakkor a válaszadók 33 százalékának kevesebb, mint 500 ezer forint tartaléka van.
A szakember szerint nem meglepő, hogy a magyarok így átlagosan csak 6 hónapot tudnának átvészelni jövedelem híján, míg a válaszadók 40 százaléka csak 1 hónapig tudna megélni megtakarításaiból.
A felmérés szerint a megkérdezettek azt várják, hogy a mostani jövedelmük átlagosan 47 százalékát kapják majd nyugdíjasként. A válaszok azonban elég változatosak: 8 százalékuk szerint egyáltalán nem kapnak majd nyugdíjat, 13 százalékuk pedig nem tudja, mire számíthat. Mindössze 5 százalékuk számít arra, hogy fizetésük 80-89 százalékához hozzájutnak majd nyugdíjasként.
Kuruc szerint megállapítható, hogy minél közelebb van valaki a korhatárhoz, annál inkább optimista a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan.
Képünk forrása: Shutterstock
antitroll, 2018.09.24 18:15
"...2035-ig biztosan rendben van a nyugdíjkassza, addig tehát nem lesz szükség sem a korhatár, sem a járulék emelésére, sem nyugdíjcsökkentésre."
És utána? Ha jó Istenke úgy segít, még élni fogok és nyugger leszek. De nem is én vagyok a kérdés, hanem az a sok megtévesztett ember aki ugyanúgy hisz a csodában, mint Te! Nekem van és lesz komoly megtakarításom. Velük mi lesz, akik hisznek a mesében?
"Ráadásul mostanában gyorsan emelkednek a bérek és ezzel együtt a járulékbevételek is, ez még tovább javíthatja a helyzetet."
Most még dinamikusan emelkednek. Most még javítja a nyugdíjkassza egyensúlyát. Később azonban ez visszafelé sül el. Magasabb nyugdíjat kell nekem fizetni, mert magasabb jövedelmem volt. Ez így nem baj, a baj az, hogy ami most látszólagos pozitív hatás, az kiegyenlítődik, vagyis később már nem lesz pozitív hatása. Mivel a nyugdíj "járulék" immár NAV által beszedett adó, így a mostani általad lelekesen üdvözölt többlet bevétel beáramlik a nagy közös zsebbe, ahol mészároslőrincek, tiborcok stb kotorásznak. Semmi nem marad meg a nagy "előnyből" amiről írtál.
europeer, 2018.09.24 16:33
Az a baj, hogy a nép meg nem mondhatja el a véleményét ezekről a lehúzó cégekről.
Az ábra az, hogy ezek keltik a nyugdíjfeszkót, hátha többen fizetnek nekik.
Az összes rohadék biztosító menjen a bús pitchába.
Lobbiznak a népnyúzásért, riogatnak, és nem szeretnek fizetni, amikor kellene nekik.
Éppen ezért nem fizetek nekik semmit, és ha egy ügynökük megszólít, elküldöm a pitchába. Ugyanez a bankokkal. Miért nem fizetnek rendes kamatot a betétekre? Na, miért? Mert csak lenyúlni akarják a népet.
A saját listám, akiknél soha, semmilyen módozatot nem kötök, és soha semennyi pénzt nem adok a kezükbe. Az rohadéklistám:
1., K&H Bank
2., NN Biztosító
3., OTP
4., AB Aegon
kanri, 2018.09.24 15:30
laci_52, 2018.09.24 15:25
Röviden
Kattintson a cikk megnyitásához
Japán kézre került a Magneti Marelli
Az olasz autóipari beszállítót már évek óta árulja az FCA-csoport, de csak most sikerült vevőt találni rá.
antitroll, 2018.09.24 18:28
Ha csak a nyugdíjon élősködő biztosítók ügye lenne, akkor miért támogatja a kormány 20%-al?
Nézd, a nyugdíjcélú megtakarítás szükségességét szerintem Te sem vitatod.
Akkor lássuk, ez hogyan működhet az említett cégek megkerülésével?
1. befekteted ingatlanba. Ez nagyjából rendben van, de nem tudod sok kicsi részletből összerakni, esetleg ha egyszer sok pénzhez jutsz, például örökölsz, vagy nyersz a lottón.
2. befekteted részvényekbe. Ha nem vagy tőzsdebubus, akkor ezt nem javasolnám. A nyugdíjbiztosítók egyfajta szakértelmet adnak a befektetésekhez, áadásul a kockázatot a nagy tehetetlenségi tömegük némileg korlátozza.
3. beteszed a bankba 1% kamatra, 3% infláció mellett.
4. állampapírokat vásárolsz 4-5 % hozammal, 3% infláció mellett.
5. Bevarron a párnacihába, az infláció itt pláne ellened dolgozik.
Bármelyik alternatív módszerrel bukod a 20% támogatást.
Ráadásul hosszabb távú önkéntespénztári megtakarításoknál van egyéb jelentős összegű "adó optimalizálásra" lehetőség, amit nem nagyon reklámoznak. Ha érdekel elmondom.
Összességében aki nem takarékoskodik a nyugdíjas éveire pedig lenne rá lehetősége, az nem bátor, hanem vakmerő. Ha viszont takarékoskodik, az 99%-ban önkéntes pénztári formák valamelyikébe, vagy akár egyszerre többe teszi a pénzt. Te lennél az 1%?
Gondolom ismered: egymilliárd légy nem tévedhet, egyél Te is szart! :-D