Hosszú távon jól járnak a jövő nyugdíjasai

A tavalyi év siralmas lett az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de az elmúlt évtized összességében véve pompásan sikerült. Az állami nyugdíjkötvény tervezett reálhozama sokkal alacsonyabb lehet, mint amit a kasszák az utóbbi években produkáltak.
Herman Bernadett, 2019. március 17. vasárnap, 15:20
Fotó: Pixabay

Nem volt jó évük az önkéntes nyugdíjkasszáknak tavaly. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint pozitív nettó hozamot mindössze nyolc pénztári portfóliónál értek el, de ezek az alapok is csak minimális pluszban álltak az év végén, a 2,7 százalékos inflációt meghaladó hozam, vagyis reálhozam sehol sem volt.

Hosszútávon persze nincs gond - ezt az MNB is elismeri. Bár tavaly átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamveszteség volt a pénztáraknál, az elmúlt évek jó befektetési eredményei ellensúlyozzák a megtorpanást. A 10 éves átlaghozam például 7,41 százalékos lett, ami sokkal magasabb az utóbbi évtized évente átlagosan 2,62 százalékos inflációjánál.

Megvernék az állami nyugdíjkötvényt

Ez 4,67 százalékos reálhozamot jelent, ami kiemelkedően magas, és bár a jövőben nincs garancia ennek a folytatására, ezzel a szinttel valószínűleg az állam által tervezett nyugdíjkötvény sem fogja felvenni a versenyt. Az ugyanis az eddigi információk szerint az infláció fölött valahol a Babakötvény és a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) közötti kamatprémiumot fog fizetni. A Babakötvénynél 3, az ötéves PMÁP-nál jelenleg 1,7 százalékos a reálkamat.

A jegybank mégsem elégedett, azt írja: a portfóliókezelőknek éberebbnek kell lenniük, hogy csökkentsék a kockázatokat. Tavaly azok az alapok kerültek a legnagyobb mínuszba, amelyek a legnagyobb kockázatot vállalták. Az OTP Dinamikus portfóliója 6,92 százalékos árfolyamveszteséggel zárta az évet, a második leggyengébben teljesítő alap szintén egy OTP-s portfólió lett, a növekedési, amely 4,4 százalékot esett. Az Aegon növekedési alapja a harmadik nagy vesztes, valamivel több mint 4 százalékos árfolyameséssel. Ezek az alapok nagyon magas arányban tartanak részvényeket, az OTP Dinamikus portfólió 90 százaléka például ilyen papírokból áll.

Megéri a kockázat

Hosszabb távon viszont a nagy esések ellenére is a magas részvényhányadot tartó alapok állnak jobban. Az MNB adatsora szerint az elmúlt évtized nyertesei a növekedési alapok voltak. 9 százalék fölötti átlagos éves hozamot ért el például az Aranykor Lendület portfóliója és a Budapest Aktív alapja is. Az OTP növekedési portfóliója is a tavalyi betli dacára évente 8,95 százalékot hozott az öngondoskodóknak. 15 év után - ebben a már a 2008-2009-es válság is benne van - szintén a magas kockázatot vállaló portfóliók állnak az élen, a legjobbaknál 7,5-8 százalékos hozamok voltak évente.

A legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári alapok azonban nem ezek, hanem a kiegyensúlyozott portfóliók, amelyekre hosszabb távon szintén nem lehet komoly panasz. Az OTP kiegyensúlyozott portfóliója, amely valószínűleg a legnagyobb nyugdíjpénztári alap lehet Magyarországon, tíz év alatt 8,44 százalékos átlagos hozamot ért el, 15 év alatt pedig évente 7,24 százalékkal gyarapította a befektetések értékét. A második legnagyobb pénztár, az Allianz kiegyensúlyozott portfóliójának tízéves hozama 7,37, a 15 éves pedig csaknem 7 százalékos lett. Hasonlóan 7-8 százalékos tízéves hozammal büszkélkedhet a többi nagy pénztár, az Aegon, az MKB vagy az Aranykor közepes kockázatú alapja is, tizenöt év után ennél valamivel alacsonyabbak, 6,5-7 százalék körül alakulnak a hozamok.

Az MNB változtatna

Ez alapján megérné nyugdíjpénztárban öngondoskodni, a tagok száma azonban folyamatosan csökken alig haladja már meg az 1,1 millió forintot. Az MNB sem elégedett ezzel, a 330 pontos versenyképességi programban azt írja, a nyugdíjprogramoknál a 4,5 milliós aktív lakosság körében legalább 70-80 százalékos lefedettségre lenne szükség. Az egyik ötlet az, hogy alanyi jogon beléptetnék a munkavállalókat ezekbe az önkéntes programokba.

Emellett az ösztönzők rendszerén is csiszolna a jegybank. Visszahoznák a munkáltatói befizetések adó- és járulékmentességét egy bizonyos összegig, és ösztönzőket - például normatív támogatást - vezetnének be az alacsony adózott jövedelemmel rendelkezők öngondoskodásának támogatására. Egy katás egyéni vállalkozónak ugyanis jelenleg nem biztos, hogy megéri nyugdíjpénztárban takarékoskodni, ha nem tudja igénybe venni az adókedvezményt. A gyerekvállalást is honorálná a jegybank a nyugdíjpénztári számlákon.

A pénztárak működésén is változtatna az MNB. Már korábban is felvetődött az ötlet, hogy a jelenlegi finanszírozási modellt át kellene alakítani, át kellene térni a befizetés alapú finanszírozásról a vagyon alapúra. Jelenleg a kasszák a frissen befizetett tagdíjak egy részét vonhatják el a működésükre, a nem fizető tagok számláit csak a pozitív hozam terhére csapolhatják meg. Ez olyan évek után, amikor nincs pozitív hozam, mint 2018, megnehezíti az intézmények életét. A jegybank emellett úgynevezett céldátum-alapokat is szívesen látnak a kasszáknál, ilyenekkel azonban egyelőre csak két intézmény, a Prémium és a Magyar Posta Takarék állt elő.

HOZZÁSZÓLÁSOK