Kopits szerint a 2011-es költségvetésben még pozitív kockázatok vannak, de a kiadáscsökkentések elmaradása miatt az azt követő években az államháztartási folyamatok fenntarthatatlanok.

A 2011-es költségvetés az első Magyarország uniós csatlakozás óta, amely teljesíti maastrichti három százalékos hiánykövetelményt, hisz a jövő évi büdzsét a kormány 2,94 százalékos GDP arányos deficittel terjesztette a Tisztelt Ház elé - mondta Banai Péter, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a gazdasági bizottság ülésén - ahol elsőként került napirendre az előterjesztés.

A kedvező makroparaméterek - úgy mint a három százalékos gazdasági növekedés - ellenére a költségvetés bevételei érdemben mégsem nőnek, hiszen a kormány jelentős adócsökkentést hajt végre főleg a szja-ban. Mivel a bevételek és a hiány adottak, így determináltak a kiadások is, ezért azok nagyjából a 2010-es szinten maradhatnak - mondta a helyettes államtitkár.


A kiadások szinten maradása viszont nem jelenti azt, hogy minden változatlan szerkezetben marad: kiadási oldalon prioritást élvez a nemzeti közfoglalkoztatási program (az Út a Munkához program utódja). Szintén kiadások közötti prioritás az Új Széchenyi terv - ezek a többletkiadások a uniós kiadásoknál jelennek meg. További előnyt élveznek a határon túli magyarokkal kapcsolatos kiadások, vagy a közoktatás modernizációja - a kistelepülési iskolák támogatásaként.


A kiadási oldalon csökkennek a közszféra és az önkormányzatok kiadásai, hiszen nincs ugyan általános leépítés, de 2011-ben a közszférában a tervek szerint 20-30 ezer álláshely szűnhet meg. A közkiadások azonban még így sem csökkennek mindenütt. A rendőrségnél például mind a személyi, mind a dologi kiadások emelkednek, de hasonló a helyzet az összevonás előtt álló VPOP-nál és az adóhivatalnál is, ahol az összevonás után többen dolgoznak majd, mind a két szervezetnél külön-külön - mondta Banai.


A nyugdíjpénztári járulékok eltereléséről szólva helyettes államtitkár elmondta, hogy az átlépők vagyonából 530 milliárd forintot folyó finanszírozásra fordítanak. A helyettes államtitkár úgy vélte, hgoy a magánpénztári rendszer nemcsak fiskális kérdés; szerinte a rendszer biztonsága kérdőjeleződött meg, amikor a válság hatására a pénztárak vagyona csökkent. 

A tőkefedezeti rendszer sem tudja száz százalékban biztosítani a jövőbeni nyugdíjasok megélhetését - érvelt Banai. A megoldás a demográfia folyamatok megfordítása - erre törekszik a kormány az szja kedvezmények átalakításával. Ha sok gyerek lesz, akkor az állami nyugdíjlap is hosszú távon fenntartható marad - tette hozzá.


Kopits: lehetelen az öt százalékos növekedés

A kormány és a Költségvetési Tanács (KT) foglalkoztatási és makropályája közel esik egymáshoz - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány azzal számol, hogy a költségvetési szféra létszáma 30 ezer fővel csökkenhet, ám az előirányzatok szerint ez a KT szerint csak 20 ezer fő lesz.

A KT szerint a foglalkoztatottság a nemzetgazdaság egészét tekintve szinten mard, vagyis a versenyszféra felszívja azt a 20-30 ezer főt, akiket a költségvetési szféra kibocsájt. A KT ugyanakkor úgy látja, hogy már az idén megfordult a trend versenyszférában, vagyis a foglalkoztatás bővül és ez a tendencia folytatódik is. A tanács megítélése szerint a kormány által kezdeményezett adóváltozások 15 ezer új munkahelyet teremthetnek.
 
A kormány kissé optimista


A beruházásokban kormány kissé optimista: szemben a kormány 6,9 százalékával a tanács 4,5 százalékos növekedést vár. Ugyan a három autógyártó cég már bejelentett magyarországi beruházása önmagában jelentős beruházásnövekedést generál, a különadók bevezetése miatt más szektorokban visszaveszik a cégek a beruházási aktivitásukat - mondta Kopits György.


A KT szerint a költségvetés bevételei a kormány által tervezettnél 100 milliárd forinttal is magasabbak lehetnek - így teljesülhet a 2011-es hiány -, ám ez függ a magánpénztári rendszerből visszalépők számától is - tette hozzá. Várhatóan visszalép a pénztártagok 30 százaléka - ám ezek zömmel nyugdíjhoz közel állók lesznek, akik hamarosan járandóságot remélnek az állami rendszerből.

Az 530 milliárd forintos bevétel is teljesíthetőnek tűnik, de számos fontos részlet nem ismert - például, hogyan konvertálják majd ezt a nyugdíjpénztári vagyont költségvetési bevételre. Ugyanakkor nem csak a korfától függ a nyugdíjrendszer fenntarthatósága - reagált Kopits Banai Péter véleményére - hanem a visszalépők számától is, de a szabályozottság is fenntarthatósági kérdéseket vet fel.


A 2011-es költségvetés teljesülésének inkább pozitívak a kockázati, hosszabb távon azonban a jelenlegi szerkezetben fenntarthatatlan az államháztartás. Nem történtek meg a kiadáscsökkentő intézkedések, romlott az államháztartás átláthatósága - ezek a magasabb hozamfelárakban csapódnak le. Nem csak az államadósság csökkentése érdekében lenne fontos feladat hozamfelár csökkenése, hanem azért is mert ez akadálya a gazdasági fejlődésnek, hiszen a cégek nem jutnak olcsó hitelforrásokhoz - hangsúlyozta Kopits.

Matematikai nonszensz a kormány várakozása


Az az óvatosság, ami érzékelhető a jövő évi költségvetésben - nem látható középtávon, és ez a fő probléma - húzta alá a KT elnöke. A kormánynak nincs olyan intézkedéscsomagja, amelynek kiadási oldalon tartós hatása lenne - így a költségvetési egyenleg romlására sem tud megfelelő választ adni.

Ami aggodalomra ad okot - folytatta Kopits -, hogy a büdzsé strukturális egyenlege „csúnyán néz ki". „Lehetetlen, hogy a kormány által várt 5,2 százalékos gazdasági növekedés" megvalósuljon 2014-re - ez matematikailag lehetetlen - hangsúlyozta az elnök.
A piaci elvárások rendkívül fontosak: a kormánynak megvan minden eszköze, hogy a költségvetést átláthatóvá tegye, az állami cégek komoly átalakításon menjenek keresztül, és hogy a kabinet betartsa a reáladósság szabályt. Ha ez így történik, akkor csökkenthető a hiány, és mérséklődhet az államkötvények hozamfelára - mondta Kopits György.