Nyugdíjügyben ábrándokat kerget a kormány

Nincs szükség a nyugdíjpénztárakra, ugyanis a kormány családi adókedvezménye megfordíthatja a demográfia folyamatokat, így az állami nyugdíjrendszer önmagában fenntartható lesz - mondta Banai Péter az országgyűlés gazdasági bizottságában. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke szerint azonban tévedés a kormány álláspontja, a rendszer fenntarthatósága nem csak demográfiai folyamatoktól függ.
Papp Zsolt, 2010. november 9. kedd, 13:31

Kopits szerint a 2011-es költségvetésben még pozitív kockázatok vannak, de a kiadáscsökkentések elmaradása miatt az azt követő években az államháztartási folyamatok fenntarthatatlanok.

A 2011-es költségvetés az első Magyarország uniós csatlakozás óta, amely teljesíti maastrichti három százalékos hiánykövetelményt, hisz a jövő évi büdzsét a kormány 2,94 százalékos GDP arányos deficittel terjesztette a Tisztelt Ház elé - mondta Banai Péter, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a gazdasági bizottság ülésén - ahol elsőként került napirendre az előterjesztés.

A kedvező makroparaméterek - úgy mint a három százalékos gazdasági növekedés - ellenére a költségvetés bevételei érdemben mégsem nőnek, hiszen a kormány jelentős adócsökkentést hajt végre főleg a szja-ban. Mivel a bevételek és a hiány adottak, így determináltak a kiadások is, ezért azok nagyjából a 2010-es szinten maradhatnak - mondta a helyettes államtitkár.


A kiadások szinten maradása viszont nem jelenti azt, hogy minden változatlan szerkezetben marad: kiadási oldalon prioritást élvez a nemzeti közfoglalkoztatási program (az Út a Munkához program utódja). Szintén kiadások közötti prioritás az Új Széchenyi terv - ezek a többletkiadások a uniós kiadásoknál jelennek meg. További előnyt élveznek a határon túli magyarokkal kapcsolatos kiadások, vagy a közoktatás modernizációja - a kistelepülési iskolák támogatásaként.


A kiadási oldalon csökkennek a közszféra és az önkormányzatok kiadásai, hiszen nincs ugyan általános leépítés, de 2011-ben a közszférában a tervek szerint 20-30 ezer álláshely szűnhet meg. A közkiadások azonban még így sem csökkennek mindenütt. A rendőrségnél például mind a személyi, mind a dologi kiadások emelkednek, de hasonló a helyzet az összevonás előtt álló VPOP-nál és az adóhivatalnál is, ahol az összevonás után többen dolgoznak majd, mind a két szervezetnél külön-külön - mondta Banai.


A nyugdíjpénztári járulékok eltereléséről szólva helyettes államtitkár elmondta, hogy az átlépők vagyonából 530 milliárd forintot folyó finanszírozásra fordítanak. A helyettes államtitkár úgy vélte, hgoy a magánpénztári rendszer nemcsak fiskális kérdés; szerinte a rendszer biztonsága kérdőjeleződött meg, amikor a válság hatására a pénztárak vagyona csökkent. 

A tőkefedezeti rendszer sem tudja száz százalékban biztosítani a jövőbeni nyugdíjasok megélhetését - érvelt Banai. A megoldás a demográfia folyamatok megfordítása - erre törekszik a kormány az szja kedvezmények átalakításával. Ha sok gyerek lesz, akkor az állami nyugdíjlap is hosszú távon fenntartható marad - tette hozzá.


Kopits: lehetelen az öt százalékos növekedés

A kormány és a Költségvetési Tanács (KT) foglalkoztatási és makropályája közel esik egymáshoz - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány azzal számol, hogy a költségvetési szféra létszáma 30 ezer fővel csökkenhet, ám az előirányzatok szerint ez a KT szerint csak 20 ezer fő lesz.

A KT szerint a foglalkoztatottság a nemzetgazdaság egészét tekintve szinten mard, vagyis a versenyszféra felszívja azt a 20-30 ezer főt, akiket a költségvetési szféra kibocsájt. A KT ugyanakkor úgy látja, hogy már az idén megfordult a trend versenyszférában, vagyis a foglalkoztatás bővül és ez a tendencia folytatódik is. A tanács megítélése szerint a kormány által kezdeményezett adóváltozások 15 ezer új munkahelyet teremthetnek.
 
A kormány kissé optimista


A beruházásokban kormány kissé optimista: szemben a kormány 6,9 százalékával a tanács 4,5 százalékos növekedést vár. Ugyan a három autógyártó cég már bejelentett magyarországi beruházása önmagában jelentős beruházásnövekedést generál, a különadók bevezetése miatt más szektorokban visszaveszik a cégek a beruházási aktivitásukat - mondta Kopits György.


A KT szerint a költségvetés bevételei a kormány által tervezettnél 100 milliárd forinttal is magasabbak lehetnek - így teljesülhet a 2011-es hiány -, ám ez függ a magánpénztári rendszerből visszalépők számától is - tette hozzá. Várhatóan visszalép a pénztártagok 30 százaléka - ám ezek zömmel nyugdíjhoz közel állók lesznek, akik hamarosan járandóságot remélnek az állami rendszerből.

Az 530 milliárd forintos bevétel is teljesíthetőnek tűnik, de számos fontos részlet nem ismert - például, hogyan konvertálják majd ezt a nyugdíjpénztári vagyont költségvetési bevételre. Ugyanakkor nem csak a korfától függ a nyugdíjrendszer fenntarthatósága - reagált Kopits Banai Péter véleményére - hanem a visszalépők számától is, de a szabályozottság is fenntarthatósági kérdéseket vet fel.


A 2011-es költségvetés teljesülésének inkább pozitívak a kockázati, hosszabb távon azonban a jelenlegi szerkezetben fenntarthatatlan az államháztartás. Nem történtek meg a kiadáscsökkentő intézkedések, romlott az államháztartás átláthatósága - ezek a magasabb hozamfelárakban csapódnak le. Nem csak az államadósság csökkentése érdekében lenne fontos feladat hozamfelár csökkenése, hanem azért is mert ez akadálya a gazdasági fejlődésnek, hiszen a cégek nem jutnak olcsó hitelforrásokhoz - hangsúlyozta Kopits.

Matematikai nonszensz a kormány várakozása


Az az óvatosság, ami érzékelhető a jövő évi költségvetésben - nem látható középtávon, és ez a fő probléma - húzta alá a KT elnöke. A kormánynak nincs olyan intézkedéscsomagja, amelynek kiadási oldalon tartós hatása lenne - így a költségvetési egyenleg romlására sem tud megfelelő választ adni.

Ami aggodalomra ad okot - folytatta Kopits -, hogy a büdzsé strukturális egyenlege „csúnyán néz ki". „Lehetetlen, hogy a kormány által várt 5,2 százalékos gazdasági növekedés" megvalósuljon 2014-re - ez matematikailag lehetetlen - hangsúlyozta az elnök.
A piaci elvárások rendkívül fontosak: a kormánynak megvan minden eszköze, hogy a költségvetést átláthatóvá tegye, az állami cégek komoly átalakításon menjenek keresztül, és hogy a kabinet betartsa a reáladósság szabályt. Ha ez így történik, akkor csökkenthető a hiány, és mérséklődhet az államkötvények hozamfelára - mondta Kopits György.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hederg, 2010.11.09 17:12

Honnét jött elő ennyi félbolond?

Még a mai lakosság sem kap munkát!

Együgyiűü szerencselovagok!

Ráadásul itt elöttem irták az analfabéta,a periférián élő csak tengődik ha cigány,ha magyar.

Olyan ez mit a Fityisz az erő velünk van.Hát az ott.Élén egxy örült akarnokkal.

Mellesleg a gazdagok miatt tönkreteszik az országot.A sok balfék csak felmarkolja a milliárdokat,de a gazdaság ettől nem fog fellendülni.A csókosok ugyanis nem értenek csak a szekértologatáshoz,szájtépéshez,de a piac nem kér belőle.....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

eyeone, 2010.11.09 15:33

...sok kisebbségi gyerek már van, ők sosem fognak dolgozni, csak mi tartjuk majd el őket segélyből....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2010.11.09 13:40

Nem gyerek lesz itt sok, hanem bevándorló, csak körül kell nézni tőlünk nyugatabbra. Optimális esetben határon túli magyarok kapnak állampolgárságot, de kínai, arab, afrikai,török hölgyek és urak nagy számban történő megjelenésével is nyugodtan lehet kalkulálni, elég körülnézni Párizsban vagy Brüsszelben...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html