Nyugdíjügyek: kárpótolják a bírákat

Három lehetőség közül választhatnak azok bírák, akiket az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak. A Jobbik szerint minimum kétmilliárd forintos kár érte a költségvetést az "elhamarkodott és nyilvánvalóan alkotmányellenes" jogszabály létrehozásával.
MTI, 2013. február 12. kedd, 18:53
Fotó: Napi.hu

Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Répássy Róbert államtitkár expozéjában emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a bírák jogállásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a nyugdíjkorhatárt elérte. Emellett pedig az Európai Bíróság is foglalkozott a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évben meghatározó magyar szabályozással. Az államtitkár úgy fogalmazott: a kormány levonta a következtetéseket, a most tárgyalt javaslat eleget tesz az Ab követelményeinek, és az Európai Bíróság ítéletének is megfelel.

Egységes szabályozás szükséges, ezért a munkavégzés felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár azonos lesz tíz év múlva a bírák, az ügyészek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők esetében is: 65 év - közölte az államtitkár. Azok a bírák, akiket az Ab által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak, három lehetőség közül választhatnak: kérhetik visszahelyezésüket eredeti beosztásukba és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; nyugállományban maradnak és megfelelő átalány-kártérítésre jogosultak.

Fidesz: az előterjesztés megfelelő az Ab határozatának és az alaptörvénynek

Fokozatosan válik egységessé a nyugdíjkorhatár, valamint a bírák szolgálati jogviszonyának korhatára - mutatott rá Vas Imre (Fidesz). A képviselő hangsúlyozta: 2023-ig csökken a szolgálati korhatár a jelenlegi 70 évről 65-re. A politikus egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés megfelel az alaptörvénynek, valamint az Alkotmánybíróság határozatának, amely visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a korábbi rendelkezést. Vas Imre szólt emellett a rendelkezési állományba kerülő bírák díjazásáról, amely - mint mondta - megfelelően egészíti ki illetményüket.

MSZP: csak a teljes kárpótlás és visszahelyezés fogadható el

A szocialista Simon Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy 274 bírónak kellett alkotmányellenes szabályozás miatt nyugdíjba vonulnia, ezzel szerinte gyengült a bírói állások stabilitása, valamint a bíróságok függetlensége. Mint mondta, frakciójuk szerint őket teljes kárpótlásban kellene részesíteni, és vissza kell helyezni korábbi pozíciójukba. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy vezetői megbízatásukat nem kapják vissza ezek az emberek. Pozitívan szólt Répássy Róbert államtitkár ezt érintő módosító javaslatáról, remélve, hogy a kormányoldal támogatni fogja. Felhívta a figyelmet az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára, ami miatt Magyarország az Európai Uniónak is magyarázkodni kényszerült.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy az állásukba vissza nem helyezett bírókat 2-12 havi illetmény illeti meg kárpótlásként, szerinte ennél többet kellene kapniuk. Bírálta azt is, hogy "a kormány ámokfutásának következményeit" az adófizetők pénzéből állja a kormányzat.

Jobbik: minimum kétmilliárdos kár érte a költségvetést

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy minimum kétmilliárd forintos kár érte a költségvetést az "elhamarkodott és nyilvánvalóan alkotmányellenes" jogszabály létrehozásával. Hozzátette, benyújtásakor az alkotmányügyi bizottságban valószínűleg mindenki látta, hogy a jogszabály nem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját. Kitért arra is, hogy az ellenzék nem ismeri annak okát, miért kellett "hirtelen haragból" megalkotni ezt a törvényt.

A törvénnyel gyakorlatilag kollektíve bűnösnek mondták ki a 62. évüket betöltő bírákat, de ezt az elvet a Jobbik nem tudta osztani - hangsúlyozta Gyüre Csaba, hebehurgyának nevezve a lépést. Kiemelte, hogy a törvény beterjesztésekor az első változatban csak a bírák szerepeltek, és csak utána került bele az igazságügy többi szereplője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg mások 62 éves korukban lehetőségként kapják a nyugdíjba menést, addig a bírák esetében ezt kötelezővé tették. Azt a kérdést is feltette, hogy a bírósági és ügyészségi vezetőkre miért nem vonatkozik ez a korhatár.

A politikus külön megjegyezte, hogy az Európai Unió bírósága is kimondta, a parlament által elfogadott törvény eltérő bánásmódot eredményez a bírákkal, az ügyészekkel és az igazságügyi alkalmazottak szemben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.02.12 19:50

@Bhole: A bhole-gebra megint tarol... H.lyeség-bhol megint jeles! Egy bíró legalább 24 éves, amikor bíró lesz. Idén, 2013-ban pedig betölti a 24+57=81-et... Ez kicsit több, mint a régi 70 éves korhatáruk...

De nem baj! Majd mond még nagyobb m.rhaságokat is, ugye?!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.02.12 19:16

A komi vérbírók, akik tinédzsereket küldtek akasztófára és előre megkapták az ítéletet az MSZP központból, most tovább oszthaják az észt. Nembaj, van más módszer is a birói teljesítmény mérésére, de az garantáltan megalázóbb lesz, mint nyugdíjba menni a korhatár elérésekor.
Pl. nyilvánossá lehetne tenni az itéleteiket. Kedvencem, amikor a rendőr tehenét 700 ft-ra büntették az ötvenes években, mert kulák volt és átlag feletti mennyiségű tejet adott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.02.12 19:02

Na ,megint kárpótolják az idős bolsikat -libereket ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html