Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Répássy Róbert államtitkár expozéjában emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a bírák jogállásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a nyugdíjkorhatárt elérte. Emellett pedig az Európai Bíróság is foglalkozott a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évben meghatározó magyar szabályozással. Az államtitkár úgy fogalmazott: a kormány levonta a következtetéseket, a most tárgyalt javaslat eleget tesz az Ab követelményeinek, és az Európai Bíróság ítéletének is megfelel.

Egységes szabályozás szükséges, ezért a munkavégzés felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár azonos lesz tíz év múlva a bírák, az ügyészek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők esetében is: 65 év - közölte az államtitkár. Azok a bírák, akiket az Ab által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak, három lehetőség közül választhatnak: kérhetik visszahelyezésüket eredeti beosztásukba és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; nyugállományban maradnak és megfelelő átalány-kártérítésre jogosultak.

Fidesz: az előterjesztés megfelelő az Ab határozatának és az alaptörvénynek

Fokozatosan válik egységessé a nyugdíjkorhatár, valamint a bírák szolgálati jogviszonyának korhatára - mutatott rá Vas Imre (Fidesz). A képviselő hangsúlyozta: 2023-ig csökken a szolgálati korhatár a jelenlegi 70 évről 65-re. A politikus egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés megfelel az alaptörvénynek, valamint az Alkotmánybíróság határozatának, amely visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a korábbi rendelkezést. Vas Imre szólt emellett a rendelkezési állományba kerülő bírák díjazásáról, amely - mint mondta - megfelelően egészíti ki illetményüket.

MSZP: csak a teljes kárpótlás és visszahelyezés fogadható el

A szocialista Simon Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy 274 bírónak kellett alkotmányellenes szabályozás miatt nyugdíjba vonulnia, ezzel szerinte gyengült a bírói állások stabilitása, valamint a bíróságok függetlensége. Mint mondta, frakciójuk szerint őket teljes kárpótlásban kellene részesíteni, és vissza kell helyezni korábbi pozíciójukba. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy vezetői megbízatásukat nem kapják vissza ezek az emberek. Pozitívan szólt Répássy Róbert államtitkár ezt érintő módosító javaslatáról, remélve, hogy a kormányoldal támogatni fogja. Felhívta a figyelmet az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára, ami miatt Magyarország az Európai Uniónak is magyarázkodni kényszerült.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy az állásukba vissza nem helyezett bírókat 2-12 havi illetmény illeti meg kárpótlásként, szerinte ennél többet kellene kapniuk. Bírálta azt is, hogy "a kormány ámokfutásának következményeit" az adófizetők pénzéből állja a kormányzat.

Jobbik: minimum kétmilliárdos kár érte a költségvetést

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy minimum kétmilliárd forintos kár érte a költségvetést az "elhamarkodott és nyilvánvalóan alkotmányellenes" jogszabály létrehozásával. Hozzátette, benyújtásakor az alkotmányügyi bizottságban valószínűleg mindenki látta, hogy a jogszabály nem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját. Kitért arra is, hogy az ellenzék nem ismeri annak okát, miért kellett "hirtelen haragból" megalkotni ezt a törvényt.

A törvénnyel gyakorlatilag kollektíve bűnösnek mondták ki a 62. évüket betöltő bírákat, de ezt az elvet a Jobbik nem tudta osztani - hangsúlyozta Gyüre Csaba, hebehurgyának nevezve a lépést. Kiemelte, hogy a törvény beterjesztésekor az első változatban csak a bírák szerepeltek, és csak utána került bele az igazságügy többi szereplője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg mások 62 éves korukban lehetőségként kapják a nyugdíjba menést, addig a bírák esetében ezt kötelezővé tették. Azt a kérdést is feltette, hogy a bírósági és ügyészségi vezetőkre miért nem vonatkozik ez a korhatár.

A politikus külön megjegyezte, hogy az Európai Unió bírósága is kimondta, a parlament által elfogadott törvény eltérő bánásmódot eredményez a bírákkal, az ügyészekkel és az igazságügyi alkalmazottak szemben.