Így próbálták meg lekenyerezni a nyugdíjasokat a politikusok az elmúlt években

Évekkel ezelőtt a kormányoknak valahogy mindig pont a választások előtt ugrott be a nyugdíjemelés, illetve a 13. havi juttatás ötlete. Az idők azonban változnak,így ma már ott tartunk, hogy elég egy 9 ezer forintos rezsiutalvány is. A hvg.hu összeszedte, mikor és hogy kenyerezték le a regnáló kormányok a nyugdíjasokat.
Szabó Zsuzsanna, 2019. szeptember 25. szerda, 12:33
Fotó: MTI Fotó / Mohai Balázs

Most épp az önkormányzati választás előtt jött rá a kormány, hogy minden nyugdíjasnak 9 ezer forintnyi rezsiutalványt adjon - Orbán Viktor levelével együtt -, azzal érvelve, hogy jól teljesít a magyar gazdaság. Ez fejenként egy ezressel kevesebb, mint amekkora értékben Erzsébet-utalványt kaptak a nyugdíjasok tavaly. Persze a kormány tagadja, hogy ezeknek az "ajándékoknak" köze lenne a választásokhoz.

Ez a fajta osztogatás azonban annyiban mindenképp új találmány, hogy korábban nem próbáltak úgy tenni a politikusok, mintha az extra juttatásoknak nem volna közük a választáshoz. Abból a szempontból is más ez, hogy ezúttal már csak egyszeri ajándékokat adnak, míg régebben nyugdíjemelést vagy 13. havi nyugdíjat kínáltak, azaz rendszeres pluszt. Igaz, a mostani utalványosztás nem is rengeti meg az államkasszát - írja a hvg.hu, amely összeszedte, hogy korábban az épp kormányon lévő pártok milyen juttatásokkal próbálták lekenyerezni a nyugdíjasokat.

  • 2002 tavaszán a kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjasoknak egyébként az infláció és a nettó keresetek emelkedésének átlaga alapján kiszámolt 12,2 százalékos nyugdíjemelést 2001-ben és 2002-ben is megfejelik három százalékponttal.
  • 2002 őszén a frissen hatalomra került MSZP az önkormányzati választási kampányban azt az ígéretüket fejelték meg, miszerint visszaadják a 19 ezer forintot, amivel az ő számításaik szerint az első Orbán-kormány megrövidítette a nyugdíjasokat az új nyugdíjszámítási szabályokkal, és felemelik az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal. Ez pedig az volt, hogy Medgyessy Péter pár héttel a tavaszi választás előtt bemondta: 2003-tól megkezdik a 13. havi nyugdíj bevezetését. Ennek a juttatásnak a mértéke: egy havi nyugdíj és 19 ezer forint extra kiegészítés volt, amit 2002-es átlagnyugdíjjal számolva, a nyugdíj 146 százaléka, azaz mai értékén 112 ezer forint.
  • A 2006-os választásra készülve az MSZP bejelentette: 2005 végén 580 ezer, már korábban megállapított nyugdíjat felemelnek a nyugdíjazás évétől függően 2-10 százalékkal, az özvegyi nyugdíjat pedig 50-ről 55 százalékosra növelték. A juttatás mértéke 2-10 százalék volt, az akkori átlagnyugdíj mellett 1380-6900 forintot jelentett, ami a hvg.hu számítása szerint mai áron 2034-10 100 forint.
  • 2009-2010-ben sem a kormánypárt, sem a hatalomra kerülő Fidesz nem tett olyan ígéreteket, amely csúnyán eladósította volna az országot. Erre az időszakra tehető, hogy a Bajnai-kormány törvénybe írta a 13. havi nyugdíj eltörlésekor, hogy ha a GDP növekedése 3,5 százalék fölé emelkedik, akkor nyugdíjprémium jár, aminek a gyümölcsét végül a Fidesz arathatta le: Orbán jelenthette be 2017-ben, hogy pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok.
  • A nyugdíjprémiumot a Fidesz 2017-ben megfejelte azzal, hogy 2017 karácsonyára minden nyugdíjasnak adtak 10 ezer forint értékű ajándékot Erzsébet-utalvány formájában.
  • Aztán egy héttel a választás előtt, 2018 húsvétjára újra küldtek 10 ezer forintnyi utalványt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert "azt szeretnék, hogy a gazdasági eredmények hasznát a nyugdíjasok is élveznék". Az Erzsébet utalványos juttatások mértéke 10+10 ezer forint volt, ami a 2018-as átlagnyugdíj 16,5 százalékát tette ki.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK