Odacsap a magyar sikerágazatnak az USA?

Az illetékes hivatal szerint Magyarország az üzleti szolgáltató központok (ssc) terén is jobban teljesít, ám a szakmai szövetség nem osztja ezt a kincstári optimizmust. A régiós ssc-k hamarosan amerikai, nyugat-európai konkurenciával nézhetnek szembe, az ottani bérszínvonal csökkenése miatt, miközben a hazai vidéki városok nem számítanak vonzó célpontnak.
Ádám Viktor, 2013. október 28. hétfő, 07:18
Fotó: Napi.hu

Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a közelmúltban annak kapcsán, hogy a főként a diplomás, több nyelvet beszélő fiatalok számára állást kínáló üzleti szolgáltató központok, mint potenciális befektetők körében romlott-e Magyarország vonzereje. Az iparági szövetség (HOA) által a tagság körében elvégzett felmérés tanúsága szerint Magyarország mind kevesebb ssc-t képes idecsábítani, szemben például a legfőbb versenytárs Lengyelországgal, így évente csak egy-egy új központ érkezik ide. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, Kerekes György viszont arról számolt be, hogy az ssc-szektorból érkező befektetői megkeresések az utóbbi egy-másfél évben növekvő tendenciát mutatnak. A HITA által kezelt közel 100 projektből 28 szól ssc-kről, ami - abban a szigorúan elméleti esetben - ha mind realizálódik, 7,4 ezer új munkahelyet eredményezhet.

Arról, hogy mekkora fizetéssel csábítanak a magyarországi ssc-k, és milyen nyelvtudásért jár több fizetés, részletesen itt olvashat.

Végül nem Magyarország a befutó?

Magyarország szinte mindig ott van a legnépszerűbb befektetési célpontok között, szerepel az egyes beruházások potenciális helyszíneinek szűkített listáján - erre alapul a HITA optimizmusa is -, ám a végső döntésnél a leggyakrabban már nem hazánkat választják - mondta a Napi.hu kérdésére Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke. Tóth Vazul, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója ennél derűlátóbb képet festve viszont úgy látja, Magyarország és Budapest vonzereje változatlan, az ssc-szektor itthoni szerepvállalása sikertörténetnek számít.

Az eltérő tapasztalatokat részben az magyarázhatja, hogy a HOA felmérésében a mintegy 80 hazai ssc-ből 24-en vettek részt, miközben a HITA által közzétett tapasztalatok kizárólag a hivatal által kezelt projektekre alapoznak, és nem feltétlenül mutatnak országos képet. Ennek egyik oka, hogy a befektetési projektekbe sokszor külső tanácsadó cégek vonják be a HITA-t, a megbízó vállalat kilétének felfedése nélkül. Az ilyen esetekben gyakran hiányos információkat kap a hivatal a döntés pontos folyamatáról és a negatív döntések hátteréről, így arról nem is tudnak általános elemzéseket készíteni. Mindemellett előfordul az is, hogy a befektetési döntésekről - legyen az pozitív vagy negatív - csak utólag értesülnek, így nem derül fény a döntés okaira. Hozzátették ugyanakkor, hogy nagy érdeklődés mutatkozik Magyarország iránt, ám ezen az érdeklődések jelentős része bizalmas projekt, amelyre más szereplőknek - köztük a HOA-nak - nincs rálátása.

A Deloitte szakértője szerint Magyarország a munkaerőköltséget tekintve nem is tud a legolcsóbb lenni Bulgáriával, Romániával vagy a másodlagos lengyelországi helyszínekkel összehasonlítva. Ez részben azzal kedvező folyamattal függ össze, hogy az itteni szolgáltatóközpontok mindinkább a nagy hozzáadott értékű, komplex folyamatokat végzik el, a tranzakcióalapú, munkaerőintenzív, repetitív tevékenységek helyett.

A vidéki Amerika lenyomhatja Budapestet

Több információja van a HITA-nak azokról a projektekről, ahol a vállalat Magyarország mellett döntött. A központok egy része globális szolgáltatásokat nyújt, ezért számukra előnyt jelent, hogy Magyarországról - a kedvező földrajzi elhelyezkedés miatt - az ázsiai és észak-amerikai időzónában működő üzletágak egyaránt elérhetőek munkaidőben. A döntés okai között szerepel a több nyelven, magas szinten beszélő, jól képzett munkaerő elérhetősége, az ágazatban szerzett tapasztalatok, a jól fejlett irodai és telekommunikációs infrastruktúra, és az életminőség is. Mindez az amerikai és nyugat-európai helyszínekkel összehasonlítva kedvező ár-érték arány mellett biztosított. Utóbbinak tehet keresztbe az, hogy - amint arról a HOA elnöke beszámolt - miközben a legnagyobb vetélytársnak a régió és ezen belül leginkább Lengyelország számít, megnőtt egyes nyugat-európai és egyesült államokbeli régiók vonzereje is.

Utóbbi az ottani bérszínvonal megtorpanásával, visszaesésével függ össze, ami azt eredményezi, hogy a bérköltségek tekintetében néhány éven belül több ilyen térség is egy szintre kerülhet a vezető közép-európai helyszínekkel. Mindemellett általános tendencia, hogy - alapvetően az amerikai cégek befektetéseinek megtorpanása miatt - Európa legtöbb országában visszaestek a szolgáltatószektor beruházásai. Ez elsősorban az anyacégeket kiszolgáló központok (captive centerek) terén hozott csökkenést, miközben a több megrendelőnek dolgozó outsourcing központok fejlődése nem akadt meg.

Elhúznak a lengyelek

Visszatérve Lengyelország vonzerejére, az részben a jóval nagyobb költségvetéssel rendelkező, így hatékonyabb és erősebb országmarketinggel, valamint azzal magyarázható, hogy eredményesebben pozicionálják nagyobb vidéki városaikat - véli Suhajda Attila. Tóth Vazul kiemelte, hogy ott az elmúlt öt évben - részben állami szerepvállalással - komoly erőforrásokat fordítottak ezek fejlesztésére, propagálására.

Ezzel szemben a nagyobb magyarországi vidéki városok - bár vannak példák az ottani ssc-befektetésre is - általában nincsenek rajta a beruházók hosszú listáján sem. Itthon ugyanis továbbra is az a róka fogta csuka helyzet van, hogy a vidéki városokba már csak érdemi irodapiac híján sem mennek az ssc-k. viszont amíg nincs biztos bérlő, az ingatlanfejlesztők sem aktivizálják magukat. Suhajda Attila szerint ráadásul azokra a helyszínekre, ahol nincs verseny az irodapiacon, nehéz odacsábítani a központokat, mert tartanak attól, hogy a bérleti díjak alakítása során visszaélhet monopolpozíciójával az ingatlan bérbeadója. (A HITA adatai szerint jelenleg a hazai ssc-k háromnegyede Budapesten van.)

A változtatáshoz olyan összehangolt gazdaságpolitikai stratégiára volna szükség, amely lehetővé tenné, hogy a 2014-ben induló uniós költségvetési időszakban EU-forrásból, a helyi önkormányzat szerepvállalásával indulhasson meg irodafejlesztés. A HOA elnöke elmondta, hogy együttműködnek a vidéki nagyvárosok vezetésével az ágazat fejlődését támogató programok kidolgozásában.

A fiatalok elvándorlása sem segít

Magyarország versenypozíciójának romlása a szövetség által megkérdezett cégek szerint alapvetően munkaerőhöz kötődik: egyrészt nagy a fluktuáció, mert a viszonylag kevés képzett szakembert egymástól csábítják el a központok, másrészt kevés a szakképzett és nyelvet beszélő munkaerő. A válaszadók emellett az országkockázatot emelték ki, ami - szalonképesen fogalmazva - a hektikus jogalkotás, a folyamatosan változó adózási és szabályozási környezet kritikáját jelenti. A befektetők számára az erősen átpolitizált gazdaság, a terjeszkedő állami szerepvállalás sem számít jó pontnak. Suhajda Attila szerint a munkaerőhöz kötődő kockázati tényezőkben az elvándorlás is jelentkezik, hiszen épp a nyelvtudással rendelkezők vállalnak külföldön munkát.

A Deloitte szakértője ezzel szemben úgy látja, az ssc-k reális alternatívát, relatíve versenyképes fizetést tudnak nyújtani azon fiatalok számára is, akik már külföldi munkavállalást fontolgatnak. Igaz, a külföldön megszerezhető élettapasztalatot első körben nem pótolhatja egy hazai ssc, de a multikulturális közeg, az idegen nyelvű munkavégzés megvan, továbbá számtalan példa van arra is, hogy pár év után egy másik országban, de az adott cégcsoportnál maradva folytassa karrierjét a munkavállaló. Ez, illetve a cégen belüli karriervonal kidolgozása lehet az ssc-k válasza a fluktuáció mérséklésére. Az iparág szereplői egyre inkább odafigyelnek arra, hogy azoknak a pályakezdőknek, akik egy-két év elteltével más területen, de nem feltétlenül más vállalkozásnál szeretnék kipróbálni magukat, cégen belül adjanak lehetőséget, hogy azután néhány év elteltével akár az eredeti területükre, ám magasabb pozícióba térhessenek vissza.

Gond van az oktatással

Suhajda Attila bírálta a nyelvoktatás és a szakképzési rendszer változtatásait is. Előbbi kapcsán megjegyezte: felfoghatatlan, hogy a nyelvoktatás miért nem kap kiemelt szerepet az alap- és középfokú oktatásban. A szövetség szerint nem szerencsés, hogy a szakképzési rendszer átalakulásával lényegében megszűnt a készségek képzésének támogatása, Az új rendszer nem veszi figyelembe, hogy a gazdaság kétharmadát a szolgáltatószektor adja, azon belül pedig a tudásintenzív ágazatok erősödnek, a munkavállalóknak pedig a versenyképességüket, rugalmasságukat elősegítő, kompetencia alapú képzésekre volna szükségük. Ha ezen a téren nem változik a helyzet, akkor a szektor komoly szakember utánpótlási problémákkal nézhet szembe, lévén, hogy a felmérésben résztvevő cégek két éven belül mintegy 16 százalékos bővülést terveznek. Suhajda Attila hozzátette, hogy a szaktárca nyitott a probléma megoldására és körvonalazódik egy áthidaló megoldás.

Mindemellett nem szabad elhanyagolni a szükséges felsőoktatási háttér kialakítását sem - értett egyet a HOA elnöke és a Deloitte szakértője. Utóbbi úgy látja, a szektornak el kell kezdenie nagyon szorosan együttműködni a felsőoktatási intézményekkel - hasonlóan a külföldi, hosszabb ssc-múltra visszatekintő városok gyakorlatához - azért, hogy az ágazat következő növekedési hulláma idején már megfelelő utánpótlás álljon rendelkezésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

badrhari, 2013.10.28 12:48

Ideje lenne rájönni, hogy a magyar nyelvoktatás színvonala siralmas. Persze amíg egyes döntéshozók azon gondolkoznak, hogy szükséges-e a nyelvvizsga a diplomához addig nem is fog javulni a helyzet... Mondjuk aki teheti és lusta az meg is veheti a nyelvvizsgát...
Ébresztő?!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html