Odacsap az MNB - Önt is érzékenyen érintheti

Bár még csak éledezik a lakossági hitelezés, az MNB boszorkánykonyhájában már határozott szabályozói lépések - újramelegített formában - készülnek, hogy megelőzzék az újabb túlzott eladósodás kialakulását. Hamarosan Ön is megismerkedhet a pti és az lti fogalmával, ráadásul a hitelnél csak az igazolt, legális nettó jövedelmet veheti számításba a bank.
Domokos László, 2014. május 25. vasárnap, 11:32
Fotó: Napi.hu

Ők a PST tagjai
Matolcsy György, az MNB elnöke
Balog Ádám alelnök
Gerhardt Ferenc alelnök
Windisch László alelnök
Nagy Márton ügyvezető igazgató,
Kisgergely Kornél ügyvezető igazgató

Meglehetősen határozott szabályozói lépésekre készül az MNB annak érdekében, hogy megelőzze egy újabb túlzott lakossági eladósodás kialakítását - derül ki a jegybank szakértői által a héten publikált pénzügyi stabilitási jelentésből. A szerzők akkurátusan felvázolták a beavatkozás területeit, ám a két legizgalmasabb részlettel - miszerint milyen paraméterekkel és mikortól lesz hatályos az új szabályozás - kapcsolatban keveset mondtak. Ezzel együtt azonban érdemes figyelni, pontosan mit is írt le az MNB, mivel szakértők szerint az utóbbi egy évben jellemző, hogy az ilyen ötletelések gyorsan megvalósulnak.

Fontos beszerelni a féket, majd arra időben rálépni

Néhány nappal ezelőtt, a Portfolio.hu konferenciáján Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója már belengette, hogy az intézmény hamarosan javaslatokkal áll elő annak érdekében, hogy a lakossági - és a vállalati szegmensben is - csökkenjen a nem teljesítő hitelek állománya. Érvelése szerint az MNB azért gondolkodik erősen a szabályozáson, mert a jelenlegi korlátok csak a bankokat védik, valamint "fontos beszerelni a féket, majd arra időben rálépni".

Csütörtökön pedig már az derült ki, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) szerint a hitelezés jövőbeli egészséges felfutása érdekében már most szabályozói lépések szükségesek annak megakadályozására, hogy a lakossági hitelezés felfutása újra túlzott, egészségtelen legyen. Ehhez eszközként a tanács a jövedelemarányos törlesztőrészlet (payment to income - pti), valamint a hitelfedezeti érték (loan to value - ltv) korlátozását tervezi eszközként bevetni.

A közeljövőben várható a pti- és az ltv-szabályozás, amely érdemben nem szeretné gátolni a hitelezést - mondta lapunk kérdésére Fábián Gergely, az MNB makroprudenciális elemzés főosztályának vezetője. Most érdemes egy okos szabályozást beépíteni, amely szükség esetén élesíthető lesz majd - fogalmazott Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője. A várhatóan még idén hatályba lépő új szabályozás tartalmára vonatkozó főbb sarokpontokról 2014 tavaszán döntést hozott a jegybank PST. A számszerű limitekről azonban még nincs döntés.

Milyen makroprudenciális eszközök jönnek szóba?

A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy - rendelet formájában - a pti-vel az ltv-vel kapcsolatban szabályozást alkosson. A jegybank érvelése szerint a nemzetközi (Dél-Korea, Hongkong, Litvánia, Románia) tapasztalatok alapján e korlátok a leginkább alkalmasak arra, hogy a túlzott lakossági eladósodást megakadályozzák, ugyanis a teljes pénzügyi közvetítőrendszerre hatnak, így határon átnyúló pénzügyi szolgáltatással vagy fióktelepen keresztüli hitelnyújtással sem megkerülhetők. A pti- és ltv-korlátok bevezetésére pedig az MNB megítélések szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas: a szabályozás nem járna erőteljes hitelvisszafogással, ugyanakkor a hitelezés esetleges újbóli felfutása előtt képes lenne megakadályozni egy újabb túlzott eladósodást a jelzáloggal fedezett és a fedezet nélküli hitelezésben egyaránt.

A PST által elfogadott sarokpontok alapján:

- a jövedelemarányos törlesztőrészletnél meghatároznának egy százalékban kifejezett maximumot, amelynél jobban az ügyfelek nem adósodhatnának el. Ez minden típusú lakossági hitelre (jelzáloghitel, fogyasztási hitel, gépjárműhitel) vonatkozna. A szabályozás az ügyfél minden hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet figyelembe venne, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelmet venné számításba. Az adóstársaknak természetesen mind a jövedelmei, mind az adósságszolgálatai összeadódnak a korlátok alkalmazásakor.

- a hitelfedezeti arányokra vonatkozóan az MNB rendelet alapvetően megtartaná a jelenlegi szabályozást. A pénzügyi lízingnél pedig - a konstrukció sajátosságai miatt fennálló kisebb hitelkockázatok miatt - kis mértékben enyhülne (például 5 százalékponttal magasabb lenne) a limit.

- a deviza alapú hitelek törlesztőrészletét egy többlet kockázati faktor, a hitel alapjául szolgáló deviza forintban kifejezett árfolyama is befolyásolja, ennek megfelelően mind a pti-, mind az ltv-korlátok szigorúbbak lesznek.

Nem könnyű jól belőni a limiteket
A korlátok pontos kalibrációjánál kettős célt érdemes követni: egyrészt megakadályozandó a túlzott eladósodás, másrészt viszont ne legyenek túl szigorúak, mert ez jelentős növekedési veszteséget eredményezhet - állapították meg az MNB szakértői. A növekedési áldozatok minimalizálása érdekében ezért a jegybank egyeztetéseket folytatott a piaci szereplőkkel, valamint szimulációkat végzett a különböző korlátok hatásaival kapcsolatban. A szabályozás fontos eleme az is, hogy a korlátok szükség szerint dinamikusan módosíthatók, hitelezési ciklus szerint igazíthatók ("finomhangolhatók").

Mindehhez érdemes hozzátenni Bencsik László, az OTP Bank Zrt. vezérigazgató-helyettesének a konferencián elhangzott véleményét, amely szerint - miközben egyelőre nehéz elképzelni, miként éri el az MNB által célul kitűzött eredményességet a bankrendszer - a egy szigorú szabályozás nyomán nehezebben kaphatnak majd a fiatalok és az alacsony jövedelműek hitelt, valamint erősödhet az árnyékbankolás (ez a rendes bankrendszeren kívüli szervezetek és tevékenységek bevonásával történő hitelközvetítés rendszerét jelenti - a szerk.) is.

Ráadásul hasonló javaslatot már 2009 októberében is megfogalmazott a Simor András vezette jegybank. Az akkori elképzelés - amelyet végül a pénzügyi tárca nem valósított meg, hanem a bankokat saját hitelezhetőségi limitek felállítására kötelezte - a pti esetében a limit egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehett volna, míg magasabb jövedelemnél - a valószínűsíthetően nagyobb tartalékok miatt - ez a korlát emelkedett volna. Az ltv-korlátra pedig a javaslatban a forintalapú jelzáloghiteleknél 70 százalékos, a forintalapú gépjármű-finanszírozásnál 80 százalékos limit szerepelt, eurónál és egyéb devizánál pedig szigorúbb.

Nagyon magas az alacsony jövedelműek törlesztési terhe

A jegybank adatai alapján az alacsony jövedelmű magyar háztartások törlesztési terhe (pti) nemzetközi összehasonlításban kimagaslónak számít. Bár a lakosság teljes adósságállománya a válság kitörése óta érdemben mérséklődött, a hitellel rendelkező háztartások túladósodottak. A medián (azaz a népesség felének ennél nagyobb, a felének ennél kisebb a terhe) jövedelemarányos törlesztési kötelezettség 17 százalék, az alacsonyabb jövedelműeknél azonban a 44 százalékot is eléri. A magyar háztartások helyzetét súlyosbítja, hogy a magas törlesztési kötelezettség a vizsgált országokhoz képest jóval kisebb egy főre jutó GDP mellett áll fenn. Mindez visszahat a hitellel nem rendelkező háztartásokra is, óvatosságukat ugyanis növelik az eladósodott háztartások problémái.

A pti és az egy főre jutó gdp néhány európai országban
A nagyításért kattintson!

Oldódnak, de csak enyhén a nem árjellegű feltételek a lakossági hitelezésben. A tavalyi negyedik negyedévben a fogyasztási, azon belül is a fedezetlen hitelek feltételeinek enyhítéséről számoltak be a bankok. A hitelezési felmérés alapján a hitelkondíciók lazítása elsősorban az árjellegű feltételekben - díjak és felár csökkentésében - érhető tetten, emellett azonban érzékelhető a szigorú nemárjellegű hitelezési feltételek lazítása is. Erre utaló jel, hogy 2013-ban az újonnan kibocsátott lakáshitelek egyre nagyobb arányát nyújtották a bankok 50 százalék feletti (ltv) mellett.

A háztartások új folyósítású bankrendszeri hiteleinek ltv szerinti bontása
Forrás: MNB
A nagyításért kattintson!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Gesanya, 2014.05.26 22:59

Ostobaság amit az MNB akar.
Egy ujonan induló magánvállalkozás egy igazán jó ötlettel, vagy temékkel is képtelen lesz megindulni, mert csak pognosztizálni tudja a majdani bevételeit, nyereségét. Ha előtte pl. munkanélküli vilt az illető akkor egyszerűen nem fog hitelt kapni.
Hamis az az állitás, hogy a jelenlegi bankoknál lévő szabályozás csak a bankokat védi.
DE NAGYON HAMIS.
Egy reális üzleti terv amit a Bank felé a hitelkérő benyujt, a banki elbirálás során, ha keresztül megy a vizsgálatokon egyértelműen mutatja, hogy az adózott erdemény 1/3-a mehet törlesztésre, 1/3-a a megélhetésre, jutalékra, és 1/3-a az elengedhetetlen fejlesztésre.
A vállalkozó maga dönti el, hogy ezeket az arányokat hogyan változtatja, különösen ha a cég felfutóban van, és inkább a fejlesztésre akar költeni.
Hol van a vállalkozás szabad akarata, ha a kormány ennyire leszabályozza ezt a kérdést is?
Miért akarja az MNB megmondani nekem, hogy mekkora kockázatot vállaljak?
Nem a cégtársam az MNB. Az egészséges kockázatvállalás nem bűn.
Ez csak arra jó, hogy megint ne engedjék az embereket gondolkodni, és cselekedni "majd az állambácsi" - a zorbán megvéd alapon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2014.05.26 10:05

@csillagos66: Orbánék szerint nem kell Mercedes,mert még sokat keresnének az emberek.És esetleg nem kapnának a gazdasági birtokokra szalonnáért,hagymáért robotoló kétkezűt.
Isten hozott a harmincas évek Magyarországán!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csillagos66, 2014.05.26 09:57

@Zodiakus: Ez így nem teljesen igaz. Az Audinál két ismerősöm is dolgozik. Az egyik mérnök br. 800 ezer a másik szalagmunkás br. 340 ezer. És állandóan hirdetnek új felvételt. A Mercinél egy rokon dolgozik, szalagon br. 280 ezer. Ne a TESCOtól várt a megváltást. Ott br. 100-nál több csak akkor lesz, ha munkaerőhiány lép fel. DE NINCS MUNKAERŐHIÁNY, MERT NINCS MUNKA. Az Audinál és a Mercinél már hiány van képzett, normális (értsd beszélni tudó, és nem makogó, írásképes munkaerőből)ezért lehet többet keresni. Pontosan milyen AUDI és Merci szintű beruházásokat tárgyalt le a kormány az elmúlt 4 évben? Valahogy kiesett az emlékeimből. Pedig gondolom, ha Gyurcsány és Bajnai tudta hozni a Mercedest, akkor Viktorék 3 Merci szintű beruházást hoztak. Ööööö.... miket is? Elfelejtettem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2014.05.26 09:46

@csillagos66: Szóval visszatérünk a régi nótához. Emelni kell a fizetéseket. Az meg addig nem fog menni, amíg a GDP nem emelkedik.
-Te ezt elhiszed???
Már régen a gazdaságban benne van a mostani fizetések legalább másfélszerese.Csak ...csak nem adják oda.Minek???Ennyiért is dolgoznak.
Multi még akkor se fizet többet ha ennyiért nem talál embert.Elviszi a gyártást és jó napot!De nem emel!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csillagos66, 2014.05.26 09:35

@jobbbajobbb: Kedves jobbajobb! most nem a kövér cigány uzsorásokról van szó, akik havi 10-20 ezret adnak kölcsön. Most jönnek a fehérgallérosok, akik 10-20-30 milliós kölcsönöket kínálnak majd ingatlanfedezettel. A kamat sem lesz havi 10%, hanem évi 10-15%. Ez a pénz eddig a bankokhoz ment, most majd magánemberek zsebébe vándorol. És mivel ez törvénytelen onnan majd szépen külföldre. Szóval visszatérünk a régi nótához. Emelni kell a fizetéseket. Az meg addig nem fog menni, amíg a GDP nem emelkedik. Az meg nem fog emelkedni, amíg megszorítások vannak és a dolgozók legjobbjai, a fiatalok, a tehetségesek, elmennek külföldre. Nem csak a mixerfiuk mennek ám barátom, ahogy te állítod, hanem az orvosok, szakképzett melósok (nincs már szinte itthon villanyszerelő, vízszerelő), informatikusok. Mitől várod a csodát? De komolyan, mitől? Évi 4-5% kellene csak ahhoz, hogy ne nőjjön a leszakadásunk, 6-7% ahhoz, hogy felzárkózzunk. És mindennek folyamatosan kellene lennie. ehhez képest 4 év alatt átlag0-1,5% volt a növekedés. Vagyis 4 év alatt leszakadtunk, megint egy 10-15%-kal. Most lett egy negyedév 3,5%. Tudod mire elég? Hogy ebben az időszakban kevésbé szakadtunk le. Nem értem mit akartok, mi a terv? Tényleg nem látom. Ha oktatnál egy kicsit!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html