A tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe - derül ki az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből, amit a Népszava szerzett meg.  Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe.

Így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett "önként vállalt túlmunkának" minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.

Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására, igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.

A tervezetben szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről. A parlament november 19-én fogadta el az új szakképzési törvényt, amelynek tartalmát több civil szakmai szervezet és szakszervezet is kifogásolta, de javaslataikat a kormány nem vette figyelembe.