Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az OECD Magyarországról szóló legfrissebb jelentése szerint a magyar gazdaság 2018-ban 4,6 százalékkal bővült, ami az idén 3,9, jövőre 3,3 százalékra lassulhat. A lassulás a nemzetközi szervezet szerint részben a termelési kapacitások korlátozottsága, részben pedig az importban a kereslet kielégítésének egyre növekvő aránya miatt következik be.

A magyar gazdaság gyors ütemben növekszik, példátlan foglalkoztatási szintekkel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel, ami mind hozzájárul a kereslet-vezérelt gazdasági növekedéshez - mondta Alvaro Pereira, az OECD közgazdasági igazgatóságának országtanulmányi részlegének igazgatója. Ez a kiváló teljesítmény viszont nem kockázatmentes - hívta fel a figyelmet Pereira -, különösen a magyar régiók közötti növekvő egyenlőtlenséget miatt. A hosszútávú fenntarthatóság biztosításához olyan politikákra van szükség, amelyek mindenki számára gazdasági lehetőségeket teremtenek - tette hozzá.

Az infláció a jegybank 3 százalékos, plusz-mínusz 1 százalékos tűréshatárral megszabott céljának felső hatához közelít, miután a tavalyi 3 százalékos pénzromlási ütem az idén és jövőre 4 százalékra emelkedik. Az ugyanakkor megjegyzi, hogy a jegybank már jelezte, hogy készen áll politikájának fokozatos és óvatos normalizálására a kamat tartása mellett, miközben a költségvetési politika is laza marad. Az OECD azonban szükségesnek is tartja a monetáris politika szigorítását, illetve a nem konvencionális monetáris politikai eszközök alkalmazásának leépítését.

Az OECD megjegyzi, hogy bár a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra esett - tavaly 3,6 százalék volt a ráta, ami idén 3,2, majd jövőre 3,1 százalékra mérséklődhet -, eközben azonban számos területen munkaerőhiány tapasztalható. Ezzel párhuzamosan viszont erőteljes és széleskörű reálbér-emelkedés következett be, ami a bérkülönbségek kiegyenlítődéséhez is vezetett.

Az OECD várakozásai szerint az export a tavalyi 8,3 százalék után az idén 7,5 százalék, 2020-ban 5,9 százalék lehet, míg az import a tavalyi 9,6 százalék után 8,8 majd 6,3 százalékkal nőhet. A nemzetközi szervezet elemzése szerint az exportnövekedés a kapacitásnövelő beruházásoknak köszönhető, az import bővülés miatt viszont a folyó fizetési mérleg többlete kerülhet nyomás alá. A bruttó állóeszköz-felhalmozás mértéke a tavalyi 15,7 százalékról 2019-ben 9,5 százalékra, 2020-ban 4,8 százalékra csökken. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete is apadni fog: a tavalyi 1,7 százalék az idén 0,9, 2020-ban 0,6 százalékra csökken.

A lakossági fogyasztás továbbra is élénk marad, jóllehet lassulás következik be: a tavalyi 5,6 százalékos ütem ugyanis idén 4,7, jövőre pedig 4 százalékra fékezhet.

Kockázatok

A magyar gazdasági növekedést azonban kockázatok övezik - figyelmeztet az OECD. Az jelentés arra figyelmeztet, hogy Magyarország sérülékeny a nemzetközi kereskedelmi viták kiéleződése szempontjából, ami az exportban okozhat sokkot, ez különösen az ország szempontjából fontos gépjárműiparban áshatja alá a bizalmat.

A folytatódó jelentős béremelések az árversenyképességet erodálhatják és inflációs kockázatokkal járnak. Emellett a nemzetközi pénzügyi piacokon bekövetkező turbulencia is visszafoghatja a belföldi hitelezést, mérsékelve ezzel a növekedést.

Több önállóságot az önkormányzatoknak

Magyarország továbbra is sikeresen von be tőkét a gazdaság fejlesztésére, melynek köszönhetően Magyarország bővíthette termelőkapacitását és felgyorsította a ország integrálását a globális értékláncokba - állapítja meg az OECD. Ennek fő kedvezményezettje azonban főleg Magyarország nyugati és középső része, illetve Budapest. Ezek a területek gyorsabban nőttek, mint az ország többi része, melyet az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció hátráltat.

A kiegyensúlyozatlan növekedés kedvezőtlen hatásainak érdekében az OECD azt ajánlja, hogy a központi kormányzat biztosítson nagyobb önállóságot a helyi önkormányzatoknak a helyi gazdaság számára előnyös projektek lebonyolításához.

Jobb szakképzést!

A feldolgozóipar integrálása a nemzetközi beszállítói láncba és a szolgáltatóipar terjeszkedése megnövelte a keresletet a magasan képzett munkaerő iránt is. Az elmaradottabb régiókban ugyanakkor szükségessé tette az alacsonyan képzett munkaerő felzárkóztatását. Az OECD a munkaerő-ellátás javítására a közfoglalkoztatási programok leépítését és a képzési programok szerepének a növelését, valamint a munkaerő mobilitásának javítását javasolja az OECD.

A nemzetközi szervezet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy jobb szakoktatásra és szakképzésre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a tanfolyamok és a tanterv a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodjanak.

Át kell alakítani a nyugdíjrendszert

A népességöregedés is egyre nagyobb terhet ró az államháztartásra, ezért a tanulmány javasolja, hogy Magyarország 2022-re emelje 65 évre a törvényes nyugdíjkorhatárt, utána pedig kösse azt a várható élettartam alakulásához. Az OECD továbbá javasolja a korengedményes nyugdíjba vonulás valamennyi lehetőségének megszüntetését is és ezzel egyidejűleg minden nyugdíjas számára egy minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíj bevezetését.

Javítani kell az egészségügyi-rendszeren is

A tanulmány rámutat arra, hogy az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát. Ez érintheti a kórházi tartózkodások csökkentését az ambuláns ápolási szolgáltatások felfuttatásával, a kórházi ellátás kevesebb, de jobban felszerelt és szakosodott kórházakba történő összpontosításával, valamint a különböző hosszú távú gondozási rendszerek integrálásával.

Dugódíjat és jobb tömegközlekedést

A növekedés zöldebbé tétele és a környezetszennyezés csökkentése érdekében a tanulmány javasolja, hogy az útdíjak és az adók jobban vegyék figyelembe a járművek környezeti hatásait. A dugódíjak és a jobb tömegközlekedés közösen segíthetnek a városi levegő minőségének javításában. A jelentés szerint a nem hatékony és szennyező fűtési rendszerek cseréjét fiskális ösztönzőkkel lehetne elősegíteni.