OÉT: az érdekképviseletek aggódnak

A munkavállalói oldal nem tartja megalapozottnak a kormány jövő évre vonatkozó, 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, a munkaadók szerint pedig hosszabb távon növelni kellene a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat.
MTI-Eco, 2010. november 5. péntek, 13:28

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta: "aggódnak", hogy a 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzés megalapozott-e. Kifejtette: a fenntartható növekedésnek a belső fogyasztás beindulása is feltétele, nemcsak a külső gazdasági környezet javulása.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a magyar költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, amelyet álláspontjuk szerint csökkenteni kell. Hosszabb távon növelni szükséges a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat - emelte ki.

Pataky Péter úgy fogalmazott: a költségvetési hiánycél egy olyan "fal", amelyet nem lehet átlépni, ennek figyelembevételével kell átgondolni az intézkedéseket. A munkavállalói oldal egyetért azzal, hogy elkerülhetetlen a foglalkoztatás bővítése, és hogy a költségvetés az államadósság csökkentését is célul tűzi ki - hangsúlyozta. 

Ugyanakkor hozzáfűzte: nem látszik, hogy a foglalkoztatás jelentősen nőhetne jövőre. A kormány láthatóan a büdzsét is úgy tervezte, hogy a termelékenység bővülése alapozza meg a növekedést, vagyis ugyanazzal a létszámmal nagyobb eredményt érnek el a cégek - hangsúlyozta Pataky Péter. 

A magán-nyugdíjpénztári átalakítással kapcsolatban elmondta: a nyugdíjrendszer stabilitásának megteremtésével egyetértenek, ugyanakkor ez a lépés nem ennek érdekében, hanem a költségvetés egyensúlyának megteremtése miatt történik. "Kockázatosnak" nevezte a kormány arra vonatkozó prognózisát is, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok közül hányan lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy a magán-nyugdíjpénztárak vagyonához nem lehet úgy hozzányúlni, hogy nincsenek kidolgozva azok a garanciális elemek, amelyek biztosítják, hogy a pénztártagokat ne érje veszteség az állami rendszerbe való visszalépéssel. 

Az elnök szerint a háztartások fogyasztásának 2,6 százalékos növekedésénél a kormány nem kalkulál a különadó "utóhatásaival", vagyis azzal, hogy az érintett cégek az árak emelése mellett belső megszorító intézkedéseket - például létszámleépítést - is alkalmazhatnak a terhek áthárítására.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke elmondta: a 3 százalék alatti hiány nemzeti cél, közös érdeke a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak.

Hangsúlyozta: ha kiesik a költségvetés bevételi oldalán az átmeneti intézkedések eredményeképpen befolyó mintegy 900 milliárd forint, akkor szükség lesz a jelentős gazdasági növekedésre az így kieső bevételek pótlására. 

A magánnyugdíjpénztárakról elmondta: a munkaadói oldal is szeretné látni a nyugdíjrendszer jövőjét, például azt, hogy megmarad-e az egyéni számlás rendszer, illetve hogy mi lesz ennek a forrása.

Pozitív és helyes irány, hogy a kormány takarékossági törekvései megjelennek a költségvetésben, ugyanakkor strukturálisan továbbra is fennmarad az a probléma, hogy 60 százalék felett van a jóléti kiadások aránya, míg a régió többi országában ennél alacsonyabb - mondta, hangsúlyozva, hogy a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat kellene növelni hosszabb távon.

HOZZÁSZÓLÁSOK