Ők is külföldre mennek dolgozni

A közintézményi orvosok és ápolók után már a magánápolók is külföldi munkában gondolkodnak. Hiába lehet kimondottan jól keresni a szakmában, így is hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az otthoni gondozásra specializálódott piaci szegmens. Ahogy öregszik a magyar társadalom, és tovább növekszik az otthoni ápolás költsége, egyre elterjedtebb a láthatatlan munkában végzett családon belüli gondozás – derül ki a CIG Pannónia kimutatásából.
Napi.hu, 2016. szeptember 30. péntek, 17:52

Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el diplomáját vagy képesítését külföldön , és a magyarok közel fele kezeltetné magát külföldön, ha komoly betegséget állapítanának meg nála. Akik viszont ezt nem tudják megengedni maguknak, illetve idős korukra állandó vagy rendszeres gondozásra szorulnak, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis egyre nehezebb szakképzett ápolót találni.

Drágult az otthoni gondozás

A biztosítótársaság szerint Magyarországon dolgozó szakképzett ápolók száma folyamatosan csökken, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát a hazai bérek többszöröséért. Ma majdnem másfélszer annyiba kerül magángondozót fogadni, mint 5 évvel ezelőtt.

Óránként akár 2000 forintot is elkérhetnek, és az online álláshirdetések alapján közel ezer idős keres gondozót maga mellé 8-tól akár 24 óráig terjedő felügyeletre (ami a valóságban ennek többszöröse is lehet). A bérezés alsó határa átlagosan havi nettó 180 ezer forint, de van, hogy 310 ezer forintot is fizetnének a gondozónak.

Az idősek helyzete Magyarországon

Idén már több mint 2 millió 60 év feletti ember él Magyarországon, az ő eltartottsági rátájuk pedig meghaladja a 25 százalékot, tehát 3 dolgozóra jut egy nyugdíjas. Előreláthatóan ez a szám 50 év múlva 1 az 1-hez lesz. Az egyedül élő időskorúak száma rendkívül magas itthon: a 60-69 év közötti emberek 24,4 százaléka özvegy, ami 47 százalékra ugrik 70-79 év között. A 65-69 év közötti férfiak 29,2 százaléka enyhén, 16,9 százaléka pedig súlyosan korlátozott mindennapi életvitelét tekintve. A nőknél ez a mutató 35,9 és 13,3 százalék. Ők azok, akik teljes, vagy részleges gondozásra szorulnak, amit sok esetben családjuk vállal.

Az időskorúak számát és arányát tekintve hazánk tehát az idősödő társadalmak közé sorolható. Egyre több idős állampolgárt kell eltartania a dolgozó korosztálynak, és az európai átlaghoz képest Magyarországon sokkal kevesebb idős ember költözik otthonokba időskori ellátás céljából, így általában családját terheli az a plusz költség, amit az időskori gondozás magában foglal.

HOZZÁSZÓLÁSOK